CHEZ JULIE

Vörös és fehér - Mascarponés fehércsokitorta vörösáfonya öntettel

2007-11-25T21:11:00.001+01:00

Többnapos köd és mindent sárossá áztató esős időben ragyogott fel a lányok arca péntek reggel a munkahelyemen ettől a tortától - a Culinarisban is óriási sikere volt a halas este befejezéseként.

Késő este volt már, fáradt voltam, de a mascarpone a lejárat határán pilinszkázott, így nem volt mit tenni, el kellett készíteni ezt a harmonikus ízű bűnbeesést.
Gyorsan összerakható, sütni sem kell, és ráadésként az éjszaka leple alatt kidermed, a szósz pedig összeérik :)

Az ősz egyik fenséges gyümölcse a vörösáfonya. Szégyellős gyümölcs, és szerintem nem is különösebben jó ízű nyersen, magában, de édes dolgokkal párosítva megmutatja nekünk semmihez sem hasonlítható csodálatos, savanykás ízét, mely harmóniában tartja a torta édességét.

Hozzávalók:

tésztához:
12 dkg darált háztartási keksz
10 dkg darált földimogyoró (nem sós!)
1 dl tejszín
8 dkg olvasztott vaj

krémhez:
40 dkg fehér csokoládé
25 dkg mascarpone
4 dl tejszín
1 vaníliarúd
12 dkg porcukor

tetejéhez:
10 dkg fehér csokoládé
7 dkg tejszín

öntethez:
10 dkg friss vagy fagyasztott vörösáfonya
10 dkg cukor
víz

Vízgőz felett felolvasztjuk a csokoládét. Hozzáadjuk a vaníliamagokat, majd a gőzről levéve állandó kevergetés mellett hozzáadjuk a mascarponét, valamint a porcukor felét.

A porcukor másik felével a tejszínt kemény habbá verjük, és egy kicsit hagyjuk szobahőmérsékleten állni.

Közben a tésztához a vajat megolvaszjuk és a hozzávalókat elkeverjük. Egy 26 cm-es tortaforma aljába nyomkodjuk egyenletesen.

A felvert habot hozzáadjuk a krémhez, majd a tésztára simítjuk. Ha ezzel kész vagyunk mehet a hűtőbe kihűlni. (legalább 2 óra, de jobb, ha egész éjszaka hűl)

Az öntethez a cukorból és vízből szirupot főzünk, majd hozzáadjuk a gyümölcsöt, és turmix-szal egyneműsítjük. Szűrőn leszűrjük, hogy szép tiszta legyen, szükség estén pedig keményítővel sűrítünk a mártáson.

A tetejéhez a csokit a tejszínnel vízgöz felett felolvasztjuk, és egyenletesen bevonjuk vele a torta tetejét, mely ekkora egy kicsit már megdermed, így könnyen megy. Visszateszük a hűtőbe, és kidermesztjük az egészet.

Tálalás előtt a tortafomából kiszedjük, felvájuk és savanykás öntettel tálaljuk.

Norvég halleves

2007-11-18T16:05:00.000+01:00

Igen, igen, megcsináltam, és csuda finom lett!

Elég sokáig tartott (majdnem 30 évig), míg felülemelkedtem a halakkal szembeni ellenérzésemen, de sikerült!
Tudom, hogy másoknak nem nagy dolog halat enni, de én most annyira örülök ennek az új élménynek, hogy alig tudom elmondani.

A múltban ha valaki megkérdezte, hogy eszem-e halat, akkor igyekeztem elegánsan elhárítani. Ma pedig azt mondom, hogy fogok halas ételeket készíteni.

És hogy mindez hogy történt?
Másfél hete életemben először ettem hallevest, ugyanis egy halas estén nem lehetett rá nemet mondani... A számomra szoktalan, erős, tiszta íz magával ragadott, így gyorsan el is készítettem.

Hozzávalók:

1 l alaplé

40 dkg tőkehalfilé

6 dkg vaj

1 hagyma

1 poréhagyma

1 nagyobb sárgarépa

4 teáskanál barnacukor

4 evőkanál fehérborecet

125 ml créme fraiche

125 ml tejszín

só

bors

petrezselyem

A zöldségeket megtisztítjuk, a hagymát apróra vágjuk, a répát és a pórét felkarikázzuk. A halhúst finom, apró kockákra daraboljuk.

Amikor mindent előkészítettünk, az alaplét felforraljuk, beletesszük a halat, pár percig főzzük, majd kiszedjük, és egy tálban hagyjuk pihenni.

Másik lábosban a vajat megolvasztjuk, hozzáadjuk a zöldségeket, majd lefedve 20 percig pároljuk. Rászűrjük az alaplevet, majd ízesítjük: hozzáadjuk a borecetet, cukrot, sózzuk, borsozzuk.

A créme fraiche-t tejszínnel simára keverjük, és szintén a leveshez adjuk.
A legvégén a halat hozzáadjuk, hogy megmelegedjen, és petrezselyemmel megszórva tálaljuk.

Az alexander körte esete a tortácskával

2007-11-15T22:30:00.000+01:00

A körtének nálunk már hetek óta szezonja van, bár a blogra csak most ért ide...

A körtékkel a viszonyom a konyhában úgy kezdődött, hogy...
nagyon sokáig nem szerettem az alexander körtét, de a kertünkben lévő fa az egyik évben annyit, de annyit termett, hogy már nem tudtam kinek ajándékozni. Az összes rokon, barát, szomszéd, már a szomszéd szomszédja is kapott, és még mindig kosár számra volt. Sajnáltam volna, ha veszendő megy, így nem volt mit tenni ki kellett valamit kitalálni, hogy finomságos módon átalakuljanak.

Az a torta az első próbálkozás óta hihetetlen sikerenek örvend, és csodálatos őszi íze mellett könnyen és gyorsan elkészíthető.

Évekig nagy, kerámia formában sütöttem, de a tortácska formák iránti szerelmem arra sarkallt, hogy dizájnos darabokká formáljam őket!

Hozzávalók:
1 adag omlós tészta
1-1,5 kg körte
20 dkg barnacukor
1 vaníliarúd
4 tojás sárgája
2 dl tejszín
2 dl száraz fehérbor

Az omlós tésztát elkészítjük (20 dkg lisztet, 15 dkg hideg vajjal/margarinnal, 2 kanál hideg vízzel és egy jó nagy csipet só), és hűtőben legalább egy fél órát pihentetjük.
Míg a tészta pihen, addig a körtéket megpucoljuk, és csíkokra vágva megfőzzük a borban, melyhez a cukor felét hozzáadtuk. Ha érettek a körték, akkor kb. 5 perc alatt puhára főnek, de ha kicsit zöldebbek, akkor legalább 10 perc kell neki, hogy megpuhuljon.
Ha ezzel kész vagyunk, akkor hagyjuk a körtéket a boros lében hűlni, és közben keverjük össze a tojássárgákat a vaníliarúd kikapart belsejével a tejszínnel, és a cukor másik felével. Egy kicsit verjük fel, hogy könnyebb állagú legyen.
A tésztát vágjuk 6 vagy 8 felé, és a kivajazott tortácska formákat béleljük ki vele.
A körtéket csinosan helyezzük el, majd öntsük le a tejszínes keverékkel. Ha piteformában sütjük, akkor az összes krém rámegy, a tortácska formáknál marad ki, amit szuflé formában szintén ki szoktam sütni.
Előmelegített sütőben 150 fokon, kb. 3/4 óra alatt sül meg szép aranybarnára.

Fél kiló tömény dekadencia

2007-11-13T17:12:00.000+01:00

A csokoládés nagybevásárlás után teljesen lázban égtem, hogy durván csokis valamit készítsek. Beszéltem I.-vel, hogy mit szólna ehhez a tortához. Nem nagyon kellett győzködni, hogy elkészítsük ;)

Bevallom, voltak kétségeim, hogy biztosan fog-e sikerülni, és elég csinos lesz-e ez a sötét, démoni desszert, de azt hiszem a végeredmény magáért beszél.

És hogy a neve miért az lett ami?
Mert a dekadens iskola csak egy bizonyost, egy lehető célt ismer el: a sziv és az érzékek élvezetét. Ez most nagyon is meg van.

Hozzávalók:

100 g vaj

1,5 teáskanál vaníliakivonat

10 tojás

430 g cukor

110 g kakaópor

160 g liszt

krémtöltelék:

500 g étcsokoládé (Callebaut)

230 ml tejszín

200 g vaj

A sütőt 180 °C-ra előmelegítjük. Ha van, akkor két 26 cm-es tortaforma alját kibéleljük. Nálam egymás után sültek ugyanabban a formában.

A vajat és a vaníliát egy megolvasztjuk, majd egy kicsit hagyjuk hűlni.

A tojásokat egy keverőtálba ütjük, hozzáadjuk a cukrot, és robotgéppel 8 percig keverjük, amíg könnyű, krémes lesz és kb. háromszorosára dagad.

A kakaót és lisztet kétszer átszitáljuk, hogy jó levegős legyen, majd pedig a tojásos keverékhez adjuk, és lazán belekeverjük a vajat.

A tésztát kettéosztjuk, és a kibélelt sütőformába öntjük.

Kb. 25 percig sütjük. A tésztát a formában hagyjuk kihűlni, majd félbevágjuk.

A krémhez a csokoládét, a tejszínt és vajat egy lábosba tesszük, és kis lángon kevergetve összeolvasztjuk.

Levesszük a tűzről és a hűtőszekrénybe tesszük hűlni. Ha kihűlt, akkor robotgéppel habosra keverjük.

Végül az egyik tésztát egy tálra helyezzük, megkenjük töltelékkel, majd ugyanígy folytatjuk.

Az ősz késői ajándéka - bársonyos szilvaszósz

2007-11-09T16:01:00.000+01:00

Bárhonnan fúj is a szél, mély őszi illatokkal terhes, s nyomában lassan nyugovóra tér a természet.
A nap lustábban, később kel, melegsége csak emlék, s a környező hegyek is egyre gyakrabban burkolóznak párás szürkeségbe.
Néhány nap, és az ősz színességét felváltja a tél.

Ezekkel a gondolatokkal fejembe mentem a piacra, ahol az ősz késői ajándékaként találtam friss szilvát. Még hamvasak voltak, mikor beleharaptam, és csak úgy csúsztak le az ízes, lédús falatok.

Volt otthon némi száraz vörösbor, mely harmonikus társa lett a szilváknak.

Hozzávalók:
2 evőkanál vaj
1 kg szilva
1 fahéjrúd
vörösbor
barnacukor
keményítő

A vajat egy lábasban megolvasztom.
A kimagozott, felaprított szilvát rádobom, pár percig párolom, majd felöntöm vörösborral, és a fahéj rudat is hozzáadom.
Felforralom, majd csendes forrásban hagyom, míg sűrű, szósz állagú lesz.
Ha nincs elég idő, vagy nem elég sűrű a szósz, akkor egy kis keményítővel be lehet habarni hogy selymesebb legyen.

Szerintem szárnyasokkal jól harmonizál, melyet most hercegnő burgonya és pirított mandula kísért.

Croissant, a békebeli reggeli

2007-11-01T18:59:00.000+01:00

Húúú, a munka nagyon betemetett az elmúlt hónapokban, és nem jutott idő blogolásra, csak a vágyakozás maradt, hogy holnap már biztosan írok :(

Viszont most, hogy a hétfői numanal zh-ra kellene tanulni ;)

Mindezek ellenére nem telt tétlenül az elmúlt két hónap!

Lássuk hogyan alakult a legutolsó lányos sütés!

bár ketten maradtunk, ez egyáltalán nem szegte kedvünket, hogy valami egyszerű, de komoly ínyencséget süssünk. Mivel I. éppen cukrászatot tanul, a nebulók határokat nem ismerő lelkesedésével, és kísérletező kedvével ajánlotta, hogy készítsünk blundel tésztát, amit majd croissant-nak és túrós batyunak formázunk családjaink másnap reggeli nagy örömére.

Így is tettünk. Szombat reggel E. nem győzött betelni a gyönyörűséggel, amit a meleg croissant és a vaníliás meggylekvár adott.

Eddig soha nem próbáltam saját kezűleg készíteni ezt a reggeli süteményt. Ettem már sokféle croissant az életembe. Jókat, és kevésbé jókat. Ez így teljesen nomális. Mégis, amikor I. mondta, hogy készítsünk, egy kisgyerek lelkesedésével vártam, hogy este végre a konyhában legyünk, és elkészüljön, majd beleharaphassunk a még meleg, foszlós tésztába.

A formája még nem tökéletes, de ez volt az első alkalom, és minden első alkalomkor vannak örömteli felfedezések, és vannak olyan dolgok, melyet legközelebb már ügyesebben csinálunk. Mindenesetre az élmény megéri. Elkészíteni egyszerű, ha egyszer megértettük a lépéseket, viszont igaz, ami igaz, időbe telik.

DE megéri, komolyan, még a nap is máshogy süt!

Hozzávalók:
1kg liszt
60 dkg margarin
10 dkg porcukor
4 dkg élesztő
4 dl tej
4 db tojássárga
2 dkg só
vaníliáscukor
citromhéj

A gyártás menete:
A 80% margarint és a 20% lisztet összekeverjük, ez lesz az, amit belerakunk az előtésztába, ezt hívjuk vajas résznek.
Az előtésztához minden mást egybegyúrunk (20% margarin, 80% liszt), és a kb. 40 fokos sütőajtóra teszük kelni kb. 20 percig.
Amikor megkel, kinyújtjuk, és a közepére tesszük a vajas részt.
4 fület készítünk, és körben körben ráhajtogatjuk.

A körbehajtás után kinyújtjuk, és szimplán hajtogatjuk.
Ezután újabb pihenő következik: 10-15 perc.

Ezt követi két dupla hajtás, és közben szintén hagyjuk pihenni alkalmanként kb. 10-15 percig.
Végül kinyújtjuk és 10x10-es négyzetekre vágjuk a tésztát, melyet túrósbatyunak formázunk.
A sarkait megkenjük felvert tojással, és a szemben lévőket összecsippentjük. A tepsin is nagyjuk pihenni egy kicsit, majd kenjük meg tojással.
Ez előmelegített 200°C-os sütőben 10 percig sütjük, majd visszavesszük a sütő hőmérsékletét 180°C-ra, és addig sütjük, míg megpirtyan a teteje.

A croissant-hoz a négyzeketet átlósan félbevágjuk, és a háromszögeket felcsavarjuk úgy, hogy a háromszög csúcsát folyamatosan kicsit húzzuk, hogy jól tekeredjen, és csinos legyen.

Tortácska szederrel és mascarponéval - egy falat mennyország

2007-08-14T10:09:00.000+02:00

A zöldborsos csirke folytatásaként desszertnek készült ez a pazar édesség. És az úgy volt..., hogy egyik reggel páran, munka előtt, kiszabadultunk egy cukrászati bevásárló helyre, ahol az alapanyagoktól kezdve a felszerelésekig minden, de minden van. Ez körülbelül olyan volt, mint kutyának a hentes.
Miközben az M0-áson munkába gurultunk végig arról beszélgettünk, hogy ki mit fog sütni :)) Mivel nekem az egyik legnagyobb kincs a tortácska (tartellett) forma volt ezért La Tartine Gourmande-nál látott szedres kis költemények jártak az eszemben.

Nálam így alakult a recept:

tésztához:
1 1/2 pohár liszt
8 dkg vaj
2 evőkanál barnacukor
1 tojássárga
3 evőkanál víz
pici só

krémhez:
25 dkg mascarpone
1/3 pohár tejszín
3 evőkanál cukor
1/2 vaníliarúd

sziruphoz:
2 evőkanál víz
3 evőkanál barnacukor

A tésztához a hozzávalókat tegyük egy tálba, és jól gyúrjuk össze. Tegyük folpackba a tésztát, és egy fél órára hagyjuk a hűtőben pihenni.
Miközben a tészta pihen, olvasszunk vajat egy lábasban és a formákat gondosan kenjük ki vajjal.
Fél óra elteltével vagyük ki a tésztát, nyújtsuk, majd szaggassuk ki és nyomkodjuk bele a formákba. Villával szurkáljuk meg és már mehetnek is az előmelegített, középmeleg sütőbe. Kb. 30-40 perc alatt aranybarnára sülnek. Ekkor vegyük ki, és hagyjuk rácson kihűlni.
Készítsük el a krémet: adjuk a tejszínt a mascarponéhoz, és keverjük addig, míg selymes krémet nem kapunk.
Ezután adjuk hozzá a cukrot és a vanília kikapart belsejét, és ezzel is keverjük el.
A kihűlt tortákra halmozzunk a krémből, majd tegyük rá vegyesen szirupban megforgatott és friss szedreket. Végezetük csorgassunk rá pár csepp szirupot.

"Nyár végén,
egy teljes hét napsütés
És zápor után a szder beért.
Előbb csak egy:
ragyogó lila rög
A kemény pirosak
s zöldek között."
Seamus Heaney

Tejszínes csirke zöld borssal, kakukkfűvel

2007-08-12T21:27:00.001+02:00

A teraszon a kakukkfüvek burjánzanak, a szél a fűszeres illatát folyamatosan hozza, melyet szinte mindig az orromban érzek. A szombat reggeli piacolás közben, mikor a csirkésnél láttam, hogy gyönyörű friss combok vannak az illatot ismét érezni véltem, és máris tudtam, hogy mi lesz nálunk ebére.
E. nagyon szereti a zöld borsot, így a zöld bors volt a csábítás amiért először ezt a fogást készítettem. És akkor... már az első pillanatban rabul ejtett az ízek csodálatos harmóniája, melyet azóta is bármikor képes vagyok felidézni.

Alig vártam, hogy a piacolásból hazaérjek a tűzhely mellé, és máris nekiláthassak. Aztán úgy alakult, hogy a teraszon kint ragadtam a leanderek, daturák és kakukkfüvek között, és addig addig igazgattam őket, míg már el kellett szaladnom. Ezért csak ma ebédre készült el.
Én nem tudom, hogy a várakozás tette-e, vagy mi történt, de E.-vel ebéd közben végig csöndben voltunk, és csak a falatokra koncentráltunk, hogy minden cseppjét kiélvezzük!

Hozzávalók:
2 egész csirke comb
1 csirke mellfilé
1 fej vöröshagyma
1 csomag petrezselyem
1 marék kakukkfű
2 babérlevél
2 evőkanál vaj
2 evőkanál olívaolaj
2 evőkanál zöldbors
2 tyúkhúsleveskocka
2 dl fehérbor
2 dl tejszín
1 lapos evőkanál keményítő
só
bors

Vágjuk a csirkét darabokra és enyhén sózzuk, borsozzuk Egy lábasban melegítsük fel az olívaolaj és vaj keverékét, majd ebben pirítsuk meg a csirkedarabok minden oldalát.
Az apróra vágott hagymát dobjuk a megpirult csirkéhez. Ezután adjuk hozzá a fűszernövényeket, babérlevelet, zöld borsot, és időnként keverget pirítsuk még 1-2 percig.
Közben a tyúkhúsleveskockát oldjuk fel 2 dl vízben, és a borral együtt öntsük a csirkéhez. Keverjük össze óvatosan és főzzük puhára.
Ekkor emeljük ki belőle a fűszernövényeket, és adjuk hozzá a keményítővel elkevert tejszínt, és forraljuk még 2-3 percig.
Azonnal forrón tálaljuk. Nálunk a legsikeresebb körete a gnocci.

Rizsfelfújt, rizskoch, vagy egy császárnői édesség?

2007-07-27T13:43:00.000+02:00

A francia birodalom utolsó császára, III. Napóleon trónra kerülését követően viszonylag gyorsan menyasszony után nézett, hogy a trónörökös biztosított legyen :)
Mivel néhány neves, nagy múltú család visszautasította a rámenős, újgazdag uralkodót, végül Eugénie de Montijót, a szépségéről messze földön híres spanyol arisztokratát választotta. A frigyre 1853-ban a Tuileries kertben került sor.

És hogy hogyan kapcsolódik mindez az oly sokunk által ismert és kedvelt rizsfelfújthoz?
Úgy, hogy a császárnénak tálalták "a l’Imperatrice" nevű ételt, mely eredetileg tejben főtt rizst tartalmazott. Őszintén megmondom, hogy ötletem sincs hogy hogyan került ez a fogás az asztalra, de valószínűleg az az oka, hogy a császárné különösen kedvelte az ilyen édességeket.
Egyébként az 1846-ban született nagy Escoffier, volt felelős azért, hogy az előkelők és híresek asztalára újabb és újabb finomságok kerüljenek. Bár az esküvő idején még gyermek volt, az ő "Riz impératrice" a klasszikus.

25 dkg kerekszemű rizs
1 l tej
1 dl víz
4 tojás
15 dkg cukor
2 kiskanál liszt
5 dkg vaj
1 citrom reszelt héja
1/2 vaníliarúd kikapart belseje
2 marék mazsola
a forma kikenéséhez vaj és morzsa

A rizsből a vízzel elkevert tejben a cukor felével, a citromhéjjal, vaníliával tejberizst főzünk.
A tojássárgáját a vajjal elkeverjük, és hozzáadjuk a kihűlt tejberizshez, valamint közékeverjük a lisztet is.
A tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd óvatosan hozzáforgatjuk.
A kivajazott majd morzsával megszórt formába öntjük az anyagot.
Közepes sütőben aranybarnára sütjük, ez kb. 30 perc.
Tálaláskor tetszés szerint megszórjuk porcukorral, citromhéjjal, és baracklekvárral tálaljuk.

Riz impératrice

2007-07-27T13:33:00.000+02:00

Rizs angolkrémmel és maraschinoval.

24 dkg rizs
8,5 dl forrásba lévő tej
csipet só
1/4 vaníliarúd
1,5 dkg vaj
24 dkg cukor
maraschino
1,5 dkg zselatin
2,5 dl tejszín
2,5 dl angolkrém (forró vaníliás tej, cukorral és tojássárgájával kötve, besűrítve)
sárgabarack szirup

Mossuk meg a rizst, és tegyük forrásban lévő vízbe két percre. Öntsük le a vizet a rizsről és adjuk a forrásban lévő tejhez. Ekkor tegyük bele a sót, a vaníliarúd kikapart magját és a vajat, majd lassú tűzön főzzük 10-12 percig. A tűzről lehúzva adjuk hozzá a cukrot.
Ezt követően jöhet a maraschinot, a felolvasztott zselatin, a tejszín, az angolkrém, és keverjük össze alaposan az egészet.
Öntsük az egészet formába és hagyjuk pár órát állni.
Ha megdermedt távolítsuk el a formát, és tálaláskor öntsünk rá maraschinoval ízesített sárgabarack szirupot.

Kaporleves

2007-07-24T09:29:00.000+02:00

Nálunk a leves szezonnak általában ilyenkor már vége van, de a nagy melegre való tekintettel, mostanában könnyed kis "semmiségeket" eszünk, így hát a levesek igazi fénykorukat élik, egyik a másik után. Azért a kiadós téliek után azért most a könnyedebbek jönnek.

Nagyon szeretem a kaprot, melynek a zöld színe számomra először a tavaszt jelenti, de egyúttal erőteljes illata a nyár egyik szimbóluma is. Ma is élénken emlékszem, amikor gyerekként feküdtem a kertben a cseresznyefa alatt, és néztem a kapor csodálatos ernyőjét. Imádom az olyan nyarakat, amikor minden lelassul, de ezzel egy időben életteli, vidám hangok hallatszanak mindenhonnan.
Nincs is annál jobb, mint egy tál friss, zamatos leves ilyenkor. Már csak leírva is jól hangzik nem?

Így hát legyen itt egy könnyed leves:
1 csokor kapor
2 dkg vaj
6 dl csirke erőleves
2 dl tejföl
1 evőkanál keményítő
2 kockacukor

A kaprot aprítsuk fel alaposan.
Közben a vajat olvasszuk meg egy lábosban, majd dobjuk rá a kaprot. Pároljuk egy-két percig, majd ha már mindent csodálatos kapor illat jár át, akkor öntsük fel a csirkelevessel.
Forraljuk fel, majd húzzuk félre.
A keményítőt keverjük csomómentesre a tejföllel, majd adjuk a leveshez, a két kockacukorral egyetemben. Éppen csak forraljuk fel, majd tálalhatjuk is akár forrón, akár egy kicsit később langyosan.

Fejtett bableves

2007-07-17T23:57:00.001+02:00

A piacon jártam,

gyönyörűszép fejtőbabot láttam,

nem hagytam fonnyadni,

jobbnak láttam levesnek alakítani.

Hozzávalók:

1/2 kg fejtőbab

1 szál fehérrépa zöldjével

1 szál sárgarépa

1-1 1/2 liter húsleves

2 babérlevél

1 kicsi ág tárkony

2 dkg vaj

1 marék csipetke

só
bors
tárkonyos fehérborecet

1/2 pohár tejföl

1 evőkanál keményítő

A babot kifejtjük, a répákat megpucoljuk és felkarikázzuk. A fehérrépa zöldjét megmossuk és csomóba kötjük, amit majd a levesbe teszünk.

A vajat megolvasztjuk, majd a zöldségeket pár percig pároljuk.

Ezután a húslevessel felöntjük, a fűszereket valamint a petrezselymet beletesszük, és puhára főzzük.

Amikor már majdnem kész, a csipetkét is beletesszük és továbbfőzzük.

Eközben a keményítőt a tejföllel kikeverjük, és amikor már a csipetke is megfőtt, akkor a tejföllel behabarjuk.

Tálaláskor friss tárkonyt vágunk rá.

Szerintem csodálatos könnyű, nyári zöldségleves.

Zöldfűszeres tésztasaláta

2007-07-15T14:17:00.001+02:00

Tegnap késő este kerekedett egy ma délutáni estebédmeghívásunk Incihez és Pincihez a két kőszáli egérhez :)

A húst ők pácolják, ránk a köret elkészítése maradt. Mivel a tegnapi bevásárláskor nem igazán salátához készültem, ezért friss zöldség nincs itthon akkora mennyiségben, hogy abból mindenkire rendes adag saláta jusson, így jött az ötlet, hogy tésztasalátát készítek.

25-30 dkg csavart tészta
25 dkg füstölt sajt
1 csokor snidling

az öntethez:
1 pohár tejföl
4-5 evőkanál tejszín
1 evőkanál fehérborecet
1 evőkanál mustár
2 gerezd fokhagyma finomra reszelve
1 evőkanál zöldbors frissen mozsárban törve
porcukor
só

Vizet engedünk egy nagy fazékba, pici só, és mehet is melegedni.

Amíg felforr a víz előkészítjük az öntethezvalókat, felkockázzuk a sajtot, és apróra vágjuk a snidlinget.

A lobogó vízbe beleszórjuk a tésztát, és miközben megfő, kikeverjük az öntetet.

A tejfölhöz hozzáöntjük a tejszínt, csomómentesre keverjük. Ezt követi a fehérborecet, majd a mustár.

Belereszeljük a fokhagymát, majd a borsot, sót, cukrot hozzáadjuk, és újból kikeverjük.

Vágódeszkán finomra aprítjuk a sindlinget.

Amikor a tészta megfőtt, leszűrjük. Ezután az öntetet, valamit a sajtot és a snidlinget hozzáadjuk, és azonnal tálalhatjuk.

Egy falatnyni gyönyör - sós, mascarponés kosárkák

2007-07-13T11:11:00.000+02:00

Drága S. barátnőm - akinek imádok palóclevest főzni - helyettem is volt az utolsó főzős kurzuson. Jegyzetelt, és elhozta nekem ezeknek a mennyei falatoknak a receptjét. Ő akkor iziben, másnap kipróbálta, és pár falattal elindított a lejtőn lefelé.

Húúúú, egyszerűen leírhatatlan, hogy milyenek is ezek az apró gyönyörűségek! De azért lássuk: a rétestészta ropogóssága, az olvadt sajtok selymessége olyan tökéletesen simul az ember szájába, csodálatos összhangot alkotva, hogy az szinte már bűn... Imádom, hogy ehetsz belőle egyet, kettőt, hármat, és még sokat, nem számít, mert annyira kicsik!

Hát hogyan is készültek?
20 dkg krémsajt (mascarpone)
20 dkg túró (átpaszírozott, krémes állagú)
20 dkg sós krémsajt (pl.: Camping vagy Medve)
4 tojássárgája
só
bors
réteslap
vaj

A vajat olvasszuk meg, és egy egész tojást óvatosan - nehogy kicsapódjon - adjunk hozzá.
Ezzel a keverékkel kenjünk meg a réteslapokat - ha a felhasználás előtt egy kicsivel kivesszük, hogy enyhén kiengedjen, akkor szebben hajtogatható, és nem fog törni.
Vágjuk 5-6 centis kockákra a réteslapot, majd tegyünk egymásra, kissé elforgatva 2 lapot. Béleljük ki vele a 3-4 centi széles mini sütőformát.
Ezután keverjük össze a túrót, sajtot, mascarponét. Ízesítsük sóval, borssal - tetszés szerint tehetünk hozzá snidlinget, apróra vágott sonkát is -, majd adjuk hozzá a tojássárgáját, és ezzel is alaposan dolgozzuk át.
Az elkészült krémet tegyük habzsákba, majd töltsük meg félig-háromnegyedig a formákat.
Alacsony hőmérsékletű (150 °C), előmelegített sütőben 15 percig sütjük.
A kosárkákat csak magában is kisüthetjük, ekkor közepesen meleg (170 °C) sütőben süssük, majd tetszés szerinti édes, vagy sós krémmel töltsük.
Ha vendégváró falatnak készítjük, akkor akár előző nap is összerakhatjuk, csak tegyük mélyhűtőbe. Viszont ekkor a sütést 130 °C-on kell kezdeni, és természetesen picit tovább sütni.

Borsókrémleves citromos tejszínnel

2007-07-12T11:03:00.000+02:00

Amikor megláttam a piacon ezeket a nagyon zsenge zöldborsókat, akkor azt gondoltam, hogy egy gyors főzeléket főzök belőle, melynek édeskés ízét oly' rég nem éreztem a számban - és akkor eszembe jutott, az egyik kedvenc szakácskönyvemből - Williams-Sonoma: Évszakok konyhája - kipróbálom, ezt az ínycsiklandóan hangzó receptet.

Nagyon könnyű recept, de pár órával, vagy egy nappal a tálalás előtt ajánlatos elkészíteni... de azt hiszem, megéri. Nekem a tetjén lévő citromos tejszín - a leves koronája - külön nagyon ízlett, csodálatos harmóniában volt a leves édeskés zamatával. Nyáron nem nagyon vagyunk levesesek, különösen nem zöldségből, így külön örülök, hogy elkészítettem!

Fontos, hogy ezt a levest nagyon friss, apró, zsenge zöldborsóból készítsük, mivel a nagyobb szemek keményítő tartalma magas.

2,25 kg héjjas zöldborsó
1 evőkanál vaj
10 szál újhagyam vékony karikára vágva
6 dl csirkeerőleves
1/2 liter víz
1,25 dl tejszín
só
bors

A citromos tejszínhez
1,25 dl tejszín
1-2 evőkanál tej
1/2 teáskanál reszelt citromhéj
1 1/2 teáskanál friss citromlé
só
bors

A leveshez fejtsük ki a borsót.
Készítsünk elő, egy akkora tál jeges vizet, melybe belefér a fazék, ugyanis ha jeges vízfürdőben hűtjük le a levest, akkor megtartja élénkzöld színét. Közepes hőfokon olvasszuk fel a vajat. Adjuk hozzá az újhagymát, és időnként megkavarva dinszteljük puhára. Tegyük a fazékba a borsót, az erőlevest, és a vizet. Forraljuk fel, majd csökkentsük a hőfokot, és főzzük puhára a borsót. Vegyük le a tűzről a fazekat, és állítsuk a jeges vízbe. Időnként kavarjuk meg a borsót, miközben hűl.
Nagy sebességre kapcsolt géppel turmixoljuk simára apránként a levest. szűrjük át szitán egy lábasba, keverjük bele a tejszínt, és ízesítsük sóval, borssal.
A citromos tejszínhez habverővel keverjünk a tejszínhez annyi tejet, amennyivel éppen folyóssá válik. Tegyük bele a citrom héjját, és levét, majd ízesjtsük sóval, borssal.
Közepes hőfokon melegítsük fel a levest tálalási hőmérsékletre. Merjük ki a tényérba és locsoljuk rá a citromos tejszínt.
Eredeti recept: Williams-Sonoma: Évszakok konyhája

Duplacsokis cookie

2007-07-10T10:25:00.000+02:00

Hála kicsi Vú nagylelkűségének nem csak a kiváltságosak ismerhették meg ennek a nagyon csokis keksznek a receptjét :) Először egy nem túl jól sikerült vacsora utáni készült vigaszként, azután nagyon sokszor csak úgy.
Legutóbb pedig hétvégén, amikor kedves barátainkhoz mentünk konyhát szerelni - mi mást? :) - ugyanis E. és én imádunk ikeás konyhát szerelni!

Ha az ember új házba költözik, és minden dobozokban van, a vadonatúj konyhaszekrényekkel együtt, akkor "rendes" ebédre nem sok lehetőség van. Erre felkészülve készítettem újra ezt a nagyon gyorsan készíthető, nagyon csokis cookie-t előző éjszaka, különösen, hogy L. igazi süti függő :) Imádok neki sütit készíteni!

Szerintem frissen a legjobb, amikor még kicsit folyós benne a csoki, de dobozban tárolva másnap is iszonyat jó, amikor a külseje már egy kicsit ropogósabb, de belül még finom puha.

Íme a recept:
30 dkg liszt

3,5 dkg cukrozatlan kakaópor

pici só

1 teáskanál sütőpor

25 dkg keserű csoki (én Tibi 60%-osat használtam)

22 dkg puha vaj

30 dkg cukor

1 csomag vaníliás cukor

2 tojás

A vajat a cukorral és vaníliás cukorral habosra kavarjuk, majd hozzáadjuk a tojásokat. Rászitáljuk a lisztet, és a kakaót, majd hozzáadjuk a sót és a sütőport, valamint a kockára vágott csokoládét, és az egészet összegyúrjuk.

A tésztából kis gombócokat formálunk, és a tepsiben tisztes távolságra tesszük egymástól, ugyanis a melegtől egy kicsit szétfolynak.

Közepesen előmelegített sütőben 10 percig sütjük. Lehet, hogy kicsit puhának tűnik, amikor kivesszük, de úgyis szilárdul miközben hűl, különben pedig kiszárad.

Ötfűszeres csirke és az öt elem

2007-07-09T14:35:00.000+02:00

Bár pontos eredetét homály fedi, a monda szerint a kínaiak megpróbálták előállítani az öt elemet, és ennek eredményeként született ez a fűszer.
Mind az öt íz - sós, édes, keserű, savanyú, csípős - benne van.
Aztán persze lehet, hogy egyszerűen az történt, hogy egy szakács véletlenül kreálta ezt a fűszerkeveréket, és felfedezte a benne azt az erőt, mellyel a legmegszokottabb, legsemmitmondóbb fogást is csodálatos új színben lehet vele látni/láttatni. Bármi legyen is az igazság, afelől semmi kétség, hogy teljesen egyedülálló ez a fűszerkeverék.

Mára már van pontos leírás, hogy mely fűszereket használják, milyen variációban. Sőt vannak olyan márkák, melyek igazából "hétfűszerkeverék"-nek kellene nevezni, hisz' hét alkotóeleme van.
Az alaprecept szerint van benne: édeskömény, szegfűszeg, fahéj csillagánizzsal és szecsuáni borssal. Persze az előbb említetteknek megfelelően lehet olyat találni, melyben van még cassia, gyömbér és szerecsendió és akár némi édesgyökér is (a csillagánizsnak egyébként nagyon hasonló az íze az édesgyökérhez).
Szóval kísérletezzünk bátran a konyhában, míg meg nem találjuk a nekünk legjobban tetszőt!

Biztos vannak autentikus ötfűszeres receptek én egyszerűen csirkéhez használtam, de biztos vagyok benne, hogy ki fogom még próbálni további rántott dolgokhoz, valamint levesekhez. Egy biztos: hússal csodálatosan működik, és nagyon jól lehet vele pácolni.

És akkor jöjjön a recept:

1 csirkemellfilé
liszt a bundához
2 tojás enyhén felverve

panír
2 1/2 teáskanál kínai öfűszerkeverék
2 teáskanál őrölt kömény
2 teáskanál őrölt koriander
1 teáskanál tengeri só
őrölt feketerbors
zsemlemorzsa

A csirkemellfilét hosszúkás darabokra vágtam, lisztben megforgattam, és félretettem.

A panírhoz mozsárban megtörtem a fűszerkeveréket, hozzáadtam a köményt, koriandert, sót, borsot, és végül az egészet a morzsához adtam. A húst a tojásba mártottam először, majd a fűszeres panírba.
Egy serpenyőben közepes lángon ujjnyi olajat hevítettem. Beletkerültek a hússzeletek, és oldalanként kb. 2-3 percig sültek, ropogós aranybarnára.

Eredeti recept: Donna Hay Ízvarázs

Vallomások

2007-07-06T10:30:00.000+02:00

Az istennő vallomást kért tőlem, így hát muszáj vallanom :)

Én szeretem a Mc Donaldsos vacak kaját.
Egyébként valóban vacak? Én azt hiszem, hogy ez csak nézőpont kérdése. Vagy mégsem?
Tulajdonképpen nekem mindegy, mert két hétben egy BigMac biztosan befigyel, sőt esti egyetemre járva a szorgalmi időszakban vacsorára akár még többször is...

A fentiből talán már sejthető, hogy kólát is iszom. Vannak időszakok (pl.: vizsga), amikor sajnos elég sokat iszom, viszont most, hogy már minden akadályon túl vagyok, több mint két hete "tiszta" vagyok.

Mirelite császármorzsa: hát, nagyon röstellem, de sokkal jobban szeretem, mint a házilag készített nagy darabos, "rendes" császármorzsát. Úgy nőttem fel, hogy édesanyám soha semmilyen félkész, vagy mirelite terméket nem használt, így ezek íze számomra 20 éves koromig ismeretlen volt. De önálló életem hajnalán egy hosszú szerelem kezdete sejlett fel.

Majonézből az esetek 90%-ában tubusosat használok, és nem frissen készítem otthon.

Szoktam kockából levest készíteni, mert még nem találtam meg a lelőhelyet, ahol prémium minőségű levesport lehet kapni. Tényleg tudja esetleg valaki, hogy hol lehet ilyet kapni?

Lássuk mi a helyzet egy csodálatos VKF összefoglaló után Lorien-nél, és vajon Cserkének is vannak cikis dolgai?

Sárgabarackos clafoutis

2007-07-04T11:25:00.000+02:00

A clafoutis nálunk jött, ízlett és győzött :))

Azóta, hogy az elsőt elkészítettem nincs nálunk olyan hét, hogy ne készülne újabb, és újabb verzió. Tésztailag ez a recept vált be legjobban, a barack ami belekerült egy kicsit savanyú volt, de megoldottuk porcukorral.

15 g vaj a forma kikenéséhez
750 g sárgabarack kimagozva
125 g liszt
50 g cukor
3 tojás
1 vaníliarúd
300 ml tej
porcukor a sütemény megszórásához

A sütőt melegítsük elő 180 fokra (gázsütő 4-es fokozat). Vajazzunk ki egy lapos kerek fajansztálat vagy tortaformát. Tegyük a barackot a formába.
A lisztet és a cukrot egy nagy tálban keverjük össze. Verjük fel a tojást. A vaníliarúd kikapart belsejét és a tejet adjuk a tojáshoz, és keverjük vele össze.
Lassan öntsük a tejes keveréket a liszthez, és állandóan kevergessük, amíg puha tésztát nem kapunk. Ezután öntsük a gyümölcsre.
Süssük 40 percig vagy tűpróbáig. Szórjuk meg porcukorral, és langyosan, vagy hidegen tálaljuk.
Én langyosan szeretem.

Őszibarackos sertéskaraj

2007-07-02T20:36:00.000+02:00

Bár ez az ebéd Lorien VKF felhívásának eredményeként készült, nem volt időm feltenni a blogra - mentségemre szolgáljon, hogy egy nagyon kedves barátunknál konyhát szereltünk, mi mást -, de ma olvastam, hogy az utolsó pillanatban érkezőket is még befogadja :)

Amikor meghirdette az első pillanatban tudtam, hogy az oly' régen készített barackos karajnak jött el az ideje, különösen, hogy most már igazán ízes példányok várnak minket a piacon.

Nekem ez a fogás olyan, amiben nagyon sok minden van benne: a barack édessége és savanyúsága egyszerre, mely könnyen omlik szét az ember szájában, amint a nyelvével hozzáér. Ezt ellensúlyozza karaj, melynek megszokott íze csak nyomokban fedezhető fel a gyümölcsös, babérleveles, fokhagymás íz mellett, de természetesen azért ott bujkál. A koronája mindennek az enyhe fehérboros íz, amit nyáron különösen szeretek.

8 szelet szép karaj
1 kg őszibarack
4-5 gerezd fokhagyma
olíva olaj
1/2 marék kakukkfű
4-5 babérlevél
1 1/2 dl fehérbor
1 1/2 dl húsleves
só
bors

A húst egy kicsit klopfoljuk ki, éppen csak annyira, hogy könnyebben átsüljenek. Tűzdeljük meg a hosszában felvágott fokhagyma gerezdekkel. A karajt tegyük tepsibe, majd sózzuk, borsozzuk, hintsük meg friss kakukkfűvel és szórjuk meg morzsolt babérlevéllel. Locsoljuk meg két evőkanál olíva olajjal, öntsük nyakon a fehérborral, és a húslevessel, majd sütőben közepes lángon 1 óráig süssük.
Időről-időre locsoljuk meg a húst a saját levével, nehogy kiszáradjon.
Hámozzuk meg az őszibarackot, vágjuk félbe vagy negyedbe és magozzuk ki őket, majd 15-20 perccel a sütés befejezése előtt tegyük a hús mellé.
Helyezzük a sültet egy tálra, rakjuk körbe gyümölccsel, öntsük le a szaftjával, és még melegen tálaljuk. Szerintem a baszmati rizs nagyon jól illik hozzá.
Ha időnk, vagy friss őszibarack nincs, akkor használhatunk felezett, kimagozott őszibarack konzervet. Ekkor az őszibarack darabokat 10 perccel sütés befejezése előtt tegyük a hús mellé.

Golden Blog 2007, és engem jelöltek?

2007-07-02T10:44:00.000+02:00

Soha nem gondoltam volna...
Csodálatos meglepetés!
Ugyan már két napja tudom, hogy a HVG Golden Blog gasztro kategóriájában a verseny középdöntőjében jelölték a blogom, de a vizsgaidőszak utáni kómában egyszerűen nem volt erőm írni.
A különböző kategóriában nevezett blogok neve itt olvasható.

Nem találok más szavakat, minthogy nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki nevezte, és szavazott rá!

És hogy most mi fog történni?

Szavazás!

Most az egyik legnehezebb rész következik: látom, hogy más blogjai ott vannak az enyém mellett, melyek kivétel nélkül mind nagyszerűek!
És közben persze nagyon örülnék neki, ha a szavazás nekem kedvezne, de egyúttal nagyon sok szerencsét és sikert is kívánok magunknak!
Szavazni július 8-án éjfélig lehet, szóval ne várjatok!

Előre is köszönök mindent!

Epres, spárgás, marcipános édesség

2007-06-07T15:48:00.000+02:00

Ezt a mennyei édességet a spárgás főzőkurzuson tanultam - amiről eddig még nem számoltam be, pedig számtalan konyhai mesterfogást leshettünk el :)

Elképesztően inspiráló volt! Mutatja ezt az is, hogy rögtön másnap el is készítettem ezt a csudafinom, könnyű desszertet, és azóta is többször került már terítékre - mindenki nagy örömére.

A kurzuson tanultakat nem is tudom, hogy hol kezdjem?
Ha csak pár szóban kellene elmondanom, hogy hogy éreztem magam, akkor azt mondanám minden percét megérte az az este, és már alig várom a következő alkalmat!

Szóval, megismertük a sprága történetét, elmondták, hogy hogyan termesztik, milyen fajták vannak, hogyan kell pucolni.
Meg tudtuk azt is, hogy hogyan használhatjuk fel nyersen, kicsit megfőzve, és nagyon megfőzve, mivel és hogyan érdemes társítani. Ezekről később beszámolok.

Most jöjjön a recept:
10 dkg marcipán 2:1-es
2 tojás
1/4 vaníliarúd
citromlé pár csepp
1/2 citrom héja
pici alkohol (pl.: TripleSec, GrandMarnier)
friss eper
nyers, vagy főtt spárga

A marcipánt nagy lukú reszelőn lereszelem. Ezután hozzáadom a két tojás sárgáját, mellyel alaposan elkeverem.
Hozzáadom még a citrom levét és a héját, valamint az vaníliarúd kikapart belsejét, és a tetszés szerinti alkoholt.
Ezután a két tojás habját keményre verem, majd óvatosan az előbbi keverékhez forgatom. Előbb egy kevés habot dolgozok bele, majd a többit nagyon óvatosan.
A spárgát és az epreket a tányéron elosztom, majd ezzel a keverékkel leöntöm.
Akinek van konyhasárkánya az a tetejét egy kicsit megpiríthatja.
Mivel nekem még nincs, azért egy kis maradék eperszósszal meglocsoltam.

Cseresznyés clafoutis

2007-06-04T08:47:00.000+02:00

Éjjjjjen, a cseresznye szezon megérkezett!

Az évek óta elhanyagolt nyaralót tavaly elkezdtük rendbetenni, és munkánk első eredményeit már szüretelhetjük is :)) Már a múlt héten vágyakozva néztük a pirosló szemeket, amint kukucskáltak a levelek közül - persze csipegettünk is -, de még nem voltak elég érettek.
Vártunk egy hetet, és barátainkkal együtt szüretelni indultunk.

Még mindig nem elég érett a cseresznye, de most már muszáj volt egy kosárra valót szedni.

Ahogy szedtem a friss szemeket és ízét ismét a számban éreztem, elárasztottak a gyerekkori emlékek... Szüleim udvarán is volt egy óriási cseresznyefa, és én állandóan azon lógtam - meg persze a szomszéd gyerek is. Emlékszem, ahogy azon versenyeztünk, hogy ki tudja messzebbre köpni a cseresznyemagot, és ki tud vele jobban célozni.

Ezekben az emlékekben fürdőztem, és a nyugágyban pihenve már tudtam, hogy cseresznyés clafoutis kell sütnöm! Meg kell hogy ízleljem, (bár még sosem készítettem), hogy miért is olyan híres e francia édesség?
Hát mire elkészültem, megkóstoltuk rögtön megérettem :))

Azt hiszem, hogy a cseresznye szezon hátralévő részében sokszor fogom még készíteni ezt a gyorsan elkészíthető és nagyon finom édességet!

185 ml tejszín
1 vaníliarúd
125 ml tej
2 tojás + 1 sárgája
5 dkg cukor
8 dkg liszt
1 evőkanál cseresznyepálinka
1/2 kg cseresznye
porcukor

Előmelegítjük a sütőt 180 °C-ra (gázsütőnél 4-es fokozat).
A tejszínt egy lábasba öntjük. A vaníliarúd belsejét kikaparjuk, és a magvakat a tejszínbe tesszük a hüvellyel együtt. Lassú tűzön forrás előtti állapotba hozzuk, és hozzáadjuk a tejet. Pihenni hagyjuk, hogy a tejszínes keverék átvegye a vanília ízét.
Közben a tojást felverjük a cukorral, és a liszttel.
Ezután kivesszük a vaníliarudat a tejből, és rászűrjük a tojásos, lisztes keverékre, amit közben folyamatosan kavargatunk.

Beleöntjük a cseresznyét, meglocsoljuk a pálinkával, majd jól összekeverjük. Az egészet átöntjük egy 23 cm-es kerek sütőformába, és 40-45 perc alatt megsütjük, míg aranyszínűre pirul a teteje.
Megszórjuk porcukorral és tálaljuk.

Eredeti recept: egy falat... Franciaország

Sült krém csillagánizzsal, fahéjjal és mézzel

2007-06-02T21:06:00.000+02:00

Sokat gondolkodtam, hogy mi is készüljön a VKF ezen fordulójára, melyet Aubergin hirdetett meg. Egy hete a lányos sütésen nem voltunk jó formában, amikor is többek között a pályaművet is szerettük volna elkészíteni - így arról most nem mesélnék!
Ekkor elkezdtem a szakácskönyveket lapozgatni, a fűszereket átnézi, hátha megihlet valami. Karácsonyról maradt még pár csillagánizs, így jött az ötlet, hogy velük készítsek valamit.

Csillagánizs

A kínai és vietnámi konyha jellegzetessége ez a gyönyörű fűszer, mely a magnóliacsalád egyik tagjának napszárította gyümölcse. A gyümölcs nyolcágú csillagot formáz. Termőlevelei adják az íz és az aroma javát, az ínycsiklandó illatot és a határozottan édeskés, gyógynövényszerű zamatot.

Fahéj
Az egyik legrégebb óta keresett fűszer a fahéj, mely az Ázsia trópusi vidékein növő és Sri Lankán honos kámforbabérfa puha belső kérge. Mikor a kéreg kiszárad, összehúzódik, és magától szoros, jellegzetes édeskés illatú, meleg, erőteljes zamatú tekercsekbe göngyölődik. A porított, vagy őrölt fahéj íze hamar elillan, ezzel szemben a fahéjrúd hosszú ideig megőrzi zamatát.

És akkor jöjjön a recept:

250 ml tej

250 ml tejszín

3 csillagánizs

1 fahéjrúd

7 dkg cukor

3 tojás

méz

A sütőt 160 fokra előmelegítettem. A tejet, a tejszínt, a csillagánizst és a fahéjat egy lábosba tettem, és kis lángon melegítettem, de ügyeltem, hogy nem forrjon fel. Ebben a forrás előtti állapotban vigyáztam rá 3 percig. Ezután lefedve 10 percig magára hagytam, hogy a fűszerek íze jól átjárja.

Míg a fűszeres tej pihent a cukrot a tojásokkal jól kikevertem. A fűszereket kiszedtem a lábasból, és a kissé lehűlt tejet óvatosan rászűrtem a cukros tojásra, melyet folyamatosan kevergettem.
Ezután elosztottam 6 tűzálló pohárba, és 25 percre a sütőbe tettem, míg a krém meg kezd megszilárdulni.

Két órára a hűtőszekrénybe tettem, hogy teljesen kihűljön.

Ezután két-két teáskanál mézet csurgattam mindegyik krém tetejére. Kicsit átsütöttem (grillezős sütőknél szép, aranybarnára lehet pirítani a tetejét). Azonnal lehet tálalni.

Nyári Gasztrotervek

2007-05-24T15:36:00.000+02:00

KicsiVú gurította hozzám a hógolyót a nyári gasztronómiai tervekkel kapcsolatban, amit köszönök, és kicsit késve, de azért igyekszem válaszolni :)

Nem nagyon vagyok a konyhában előre tervezős típus, viszont azért pár dologot biztosan el szeretnék készíteni:

sárgabarack lekvár, de nem ám akármilyen! Kedves barátnőm édesapjától tavaly kaptunk 8 kiló mennyei sárgabarackot :)) Olyan, de olyan lekvár sikeredett belőle, mint még sosem!! November végén már egy kanálhegynyi sem volt. Megesett, hogy egy kis üveg lekvár egy ültő helyben áldozatul esett a csipegetésnek. Hogy ez a mámor hosszabban tarthasson, ezért idén legalább 25 kilogrammból szeretném a dolgot megismételni!
következő nagy terv a fagylaltokra vonatkozik. Annyit írtatok róla, és olyan határtalan mohó lelkesedéssel, hogy biztosan veszek valamilyen szerkezetet, és belépek a klubba.
a hétfői főzőkurzuson (erről mindenképp írok, legkésőbb hétvégén!) tanult meggyes balzsamos mártást mindenképp megfőzöm!
tudom, hogy a paradicsom palántákat már el kellett volna ültetni, de sajnos a helye a nyaralóban még nem készült el. Ha mégis elkészülne, és palánták felsorakoznának az ágyásban, akkor szeretnék szárított paradicsomot készíteni az ott termő, semmihez sem hasonítható ízű fenséges, piros bogyókból.
ugyan nem főzés, DE!
amint a lélegzetvételnél több időm lesz, akkor szeretném végre a blogomat felöltöztetni szép, csinos ruhába!

Jé! Azt hittem, hogy nem nagyon vannak terveim, de azért most látom, hogy azért nem marad a játszótér érintetlen :)

Egyúttal kíváncsi vagyok, hogy mi sül/hül/fő Chili és Aubergin konyhájában?

Bodzaszörp – a bodza dicsérete

2007-05-21T13:39:00.000+02:00

Sok helyen úgy tartják, hogy a nyár akkor kezdődik, amikor bodza virágba borul, és akkor végződik, amikor a bogyók megérnek. A kertünkben a három gyönyörű nagy bokor elkezdte ontani, a mámorítóan édesen illatozó, fehér virágokat, bőséges szüretet biztosítva, így elhatároztam, hogy bodzaszörpöt készítek.

A gyönyörű virágok gyakori felhasználási módja a szörp, a bor, és sorbet már kevésbé. De tudtátok, hogy valamikor az egyik legcsodálatosabb erejű növénynek tartották, mert védelmet nyújt az ártalmas szellemek ellen?

Valóban különleges, hisz’ minden része hasznosítható, a kitűnő szörptől kezdve a hangszerekig.A bodzavirágnak sok étkezési és gyógyítási haszna van. Újabb kutatások kimutatták, hogy elősegítheti a megfázásból és influenzából való felépülést, mivel a bogyók kiváló C- és A-vitamin-források, de fogyasztás előtt meg kell őket főzni, különben háborgatják a gyomrot.

Három különböző szörpöt készítettem, és majd meglátom, hogy melyik mekkora sikernek örvend.
Most a konyhapulton csücsülnek, és csuda finoman illatoznak, mely az egész lakást áthatja J

Bodzaszörp
30 bodzavirág fej
3 liter forrásban lévő víz
1 kg cukor
5 dkg citromsav
4 citrom

Finoman mossuk meg a virágfejeket, távolítsuk el nem kívánatos egyedeket, majd tegyük egy nagy üvegbe.
A forrásban lévő vízbe öntsük bele a cukrot, és kavarjuk el, hogy teljesen feloldódjon, és hűtsük le.
Ezután adjuk hozzá a citromsavat, és a karikára vágott citromokat, és öntsük a virágokra.
Hűvös helyen hagyjuk 1-2 napig állni és néha keverjük meg.
Sűrű szitán, vagy muszlinon szűrjük le, és tegyük üvegekbe. Egy késhegyi nátrium-benzoe savval tartósíthatjuk.

Bodzaszirup
50 bodzavirág fej
2,5 liter víz
5 kg cukor
10 dkg citromsav
80 dkg citrom kicsavart leve, és karikára vágott héjja

Az eljárás ugyanaz, mint az előző receptnél.

Kényszerszünet

2007-05-15T08:46:00.000+02:00

Sajnos a zh- és munkahegyek mellett esélyem sincs a konyhában tüsténkedni :(
Viszont majd a hétvégén és a jövő héten pótolok: hétfőn megyek életem első főzőkurzusára :))
pénteken pedig hosszú idő után lányos sütést tartunk :))

Első kördésem

2007-05-10T09:54:00.000+02:00

Ági kérdése Kismacson keresztül érkezett hozzám :)

Mi alapján főzök, hol találok inspirációt?
Inspiráció mindenhol van: a piacon, boltban, fűszeresnél, gasztroblogokon, tévében, újságokban, az ebédlőben a szomszéd tányérjában, az utcán terjengő illatok is csábítóak tudnak lenni, bármilyen képes magazin képei is főzésre indítanak, a polcon ücsörgő lábasok is szoktak ötletet adni, és persze az egyre gyarapodó számú szakácskönyvek.
Mostanában elég zsúfolt, húzós időszakon megyek keresztül, így a hétvégi főzés teljességgel terápiás jellegű, minden gond tovaszáll, és egyre gyakrabban hét közben is, amikor már mindenből elég akkor irány a konyha!

Ragaszkodom-e a receptek minden betűjéhez?
Sütik, mártások esetében mindenképp, de minden más esetben elég nagyvonalúan kezelem a recepteket, sokkal inkább érzés, szemmérték, tapasztalat alapján működöm. Kóstolok, és addig-addig ízesítek, míg azt nem mondom, hogy jó lesz! Azért nem mondom, hogy mindig bejön...

Mi alapján döntöm el, mi legyen másnap az ebéd/vacsora?
Az Embert mindig megkérdezem, hogy mit főzzek.
A rituális válasz mindig az, hogy valami egyszerűt és finomat.
Így nem marad más, minthogy én döntsem el, hogy mit együnk. Legtöbbször a piacon dől el, attól függően, hogy épp mi az, aminek nem lehet ellenállni, gyönyörű, friss, rég nem ettük. Hétközben mostanában nem kezelem a főzést elég önfeláldozással, és ahogy esik, úgy puffan, de a munkahegyek melletti zh, és vizsgaidőszak után ez máshogy lesz! :)) Alig várom!

Kíváncsi vagyok, hogy működik ez Auberginnél, Macinál és Ecet és Olajnál

Citromos joghurt eperrel

2007-05-05T22:12:00.000+02:00

Már főzés közben tudtam, hogy ebéd után ott fogok ülni az asztalnál, és én kajapocokságomnak azon fog járni az esze, hogy valami desszertet kellene enni. Ötlet nem volt, de valami olyara vágytam, ami nem túl édes, van benne eper is, és könnyen, gyorsan elkészíthető.
És akkor eszembe jutott, hogy egy kedves szakácskönyvemben a citromos szekciónál láttam ezt a desszertet, melyet kicsit módosítottam ízlésemnek megfelelően.

250 ml joghurt
8 dkg porcukor
1 evőkanál reszelt citromhéj
185 ml tejszín
1 teáskanál zselatin
25 dkg eper

A joghurtot egy tálba öntjük és elkeverjük a cukorral és a citromhéjjal.
A tejszínt egy lábasban öntjük, és kis lángon felforrósítjuk. Beleszórjuk a zselatint, és 2 percig kevergetjük, míg a zselatin elolvad.
A zselatinos tejszínt belekeverjük a joghurtba.
Az eper felét elosztjuk egy 200 ml-es edényben, ráöntjük a tejszínes, joghurtos keveréket, és 2-3 órára hűtőbe tesszük, amíg megszilárdul. A maradék eperrel díszitjük
Két nagy, vagy négy kis adag lesz belőle.

Eredeti recept: Donnay Hay: Ízvarázs

Körözött

2007-05-04T21:51:00.000+02:00

Mivel a felvágottasnál nagyon sokan álltak sorban, és nekem nem volt időm kivárni, ezért a sajtoshoz mentem, és vettem finomságos juhtúrót, hogy legyen azért otthon mit a kenyérre kenni :)

Nálunk most uzsonnaként szerepelt, de nagyon praktikus karikára vágott kiflire kenve vendégváró falatnak, valamint bor- és sörkorcsolyának.

Kiváncsi voltam, hogy ez gyorsan elkészíthető, sokak által kedvelt finomság honnan kaptam a nevét és a National Geographic-ban megleltem a választ.

25 dkg juhtúró
5-10 dkg vaj
1 evőkanál tejföl
1 fej hagyma
pirospaprika
őrölt kömény

A vajat a túróval és a tejföllel jól kikeverjük.

Ezután a hagymát belereszeljük - én nagyon apró reszelőn reszelem, hogy ne legyenek benne darabok -, majd ízlés szerint fűszerezzük.

Ha a juhtúró helyett tehéntúrót használunk, akkor kell még bele pici só.

Reszelt linzer gyümölcshabbal

2007-05-01T21:25:00.000+02:00

Tudtam, hogy a vörösboros pörkölt után valami édes után fogunk kujtorogni, és azt is, hogy kivételesen nem szeretném az egész délutánt a konyhában tölteni.
Így esett a választás erre rég bevált, édesanyám által gyakran sütött, gyorsan elkészíthető finomságra.

A tésztához:
40 dkg liszt
20 dkg margarin
15 dkg cukor
1/2 csomag sütőpor
2 tojássárgája
1 citrom reszelt héjja
csipet só (ugyanis én minden sütibe teszek, mert így szerintem finomabb)

A gyümölcshabhoz:
4 tojásfehérje
20 dkg cukor (ha nagyon édes a lekvár, akkor 15 is elég)
4 púpos evőkanál baracklekvár
5 dkg vágott dió

A sütőt előmelegítettem 165 °C-ra (gázsütő 3-as fokozat).
Sütőpapírral kibéleltem egy belül 35x21 cm-es.
A tésztához való anyagokból linzertésztát készítettem, majd folpackba csomagolva a hűtőbe tettem pihenni.

Míg a tészta pihent, az alkotó dolgozott.
A tojásfehérjéket kemény habbá vertem, majd hozzáadtam a cukrot, pár cseppt citromlevet. Ezt követte a lekvár, és az apróra vágott dió.

Ezután a tésztát 2/3 és 1/3 arányba szétosztottam. A 2/3 részt nagylukú reszelőn (nálam ez a nodekliszaggató hátulja), belereszeltem a tepsibe, és villával egyenletes eligazgattam.

A habot ráöntöttem, szépen elsimítottam, majd a többi tésztát a tetejére reszeltem.

Egyenletes hőmérséklet mellett aranybarnára sütöttem. A tepsiben hűlt ki, mert közben én a telefonon csicseregtem, de aztán szépen felszeleteltem.

Nekem ez a linzertészta bevált még almás és túrós lepénynek is. Ha ezek tetjét is reszeljük, annak az az előnye, hogy a nedvesség könnyebben távozik sütéskor, és a teteje olyan, mintha dió lenne rajta.

Madeleine

2007-04-28T15:09:00.000+02:00

Amikor Mamma meghirdette a Vigyázz, Kész, Főzz! virtuális gasztrojáték IV. fordulójának témáját, egyből tudtam, hogy mit készítek :)
Madeleine-t :)
Hogy miért? Egy rég látott film - A szállító - egy jelenete ugrott be, amikor a "szállítandó csomag", a gyönyörű nő reggelire madeleine-t készíti, a zord férfinak. A jelenetre magára pontosan nem emlékszem, de a varázslatos hangulatot még ma is érzem.

Szintén káprázatos hangulat tanui lehetünk Proust "Eltűnt idők nyomában" című regényében is. A regény leghíresebb jelenete, mely emlék magának a regény írásának is kezdetéül szolgált, az a részlet, melyben az elbeszélő egy Madeleine süteményt merít a teájába és a sütemény íze felidézi a Combray-ben töltött gyermekévek ízét és hangulatát., ahogyan arról ír, hogy milyen amikor tea mellett a szájába vesz egy "petites madeleines"-t:

"A tea mellé anyám egy kis madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. S mindjárt, szinte gépiesen, fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától, ajkamhoz emeltem egy kanál teát, amelybe előtte már beáztattam egy darabka süteményt. De abban a pillanatban, amikor ez a korty tea, a sütemény elázott morzsáival keverve, odaért az ínyemhez, megremegtem, mert úgy éreztem, hogy rendkívüli dolog történik bennem. Bűvös öröm áradt el rajtam, elszigetelt mindentől, és még csak az okát sem tudtam. Azonnal közömbössé tett az élet minden fordulata iránt, a sorscsapásokat hatástalanná, az életnek rövidségét egyszerű káprázattá változtatta, éppúgy, mint a szerelem, s mint hogyha csak megtöltött volna valami értékes eszenciával: jobban mondva, az eszencia nem bennem volt, én voltam az. "
Fordította: Gyergyai Albert

Ezek után természetesen kíváncsi voltam, hogy milyenek ezek az apró sütemények. Hogy a csoda életre kelhessen vettem egy madeleine formát egy csudajó konyhatechnikai boltban, a Párizsi utcában :) Végtelenül kedvesek voltak, és adtak egy eredeti francia receptet is.:

5 tojás
250 g cukor
5 g vanília

60 g méz

120 g tej

400 g liszt

20 g életsztő

400 g felmelegített vaj

A hozzávalókat összekeverjük ebben a sorrendben, nyomózsákkal formába töltjük és 8-10 percig sütjük.

Én ennek az adagnak a felét készítettem el, és így 90 db kicsi kagyló született.

A héten készítettem már madeleint, de a fenti recept eredménye jobban ízlett, de azért ez is nagyon finom:

3 tojás

15 dkg porcukor

12,5 dkg vaj

15 dkg liszt

fél csomag élesztő

1 citrom

Az alaposan megmosott citrom héjját reszljük le.

Válasszuk szét a tojásokat, a fehérjét egyelőre tegyük félre, a sárgáját pedig öntsük egy keverőtálba. Adjuk a tojássárgájához a porcukrot, és keverjük habosra.

Egy kis edényben, lassú tűzön olvasszuk fel a vajat, és ezt is keverjük a cukros tojássárgájához, majd adjuk hozzá a reszelt citromhéjat, apránként a lisztet és szétmorzsolt élesztőt. Keverjük jól össze.

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A félretett tojásfehéjéket verjük habbá, majd óvatosan forgassuk az előző keverékhez.

Vékonyan vajazzuk ki a madelein formát (ha szilikon, akkor nem szükséges), és nyomozsákkal töltsük meg a formát.

Tegyük előmelegített sütőbe, és 8-10 percig, aranybarnára süssük.

Málnakrém leves

2007-04-22T20:59:00.000+02:00

A mai ebédvendégeknek készült arra az esetre, ha tiltaná a vallásuk a kaporlevest :)
Télen, nyáron, tavasszal, ősszel, én mindig nagyon szeretem mind enni, mind készíteni, ugyanis gyorsan kész van és nagyon finom!

Mivel még nincs friss málna, ezért két doboz mélyhűtött málnát felolvasztottam. Pár szemet a díszítéshez félretettem, a többit a turmixba öntöttem. Adtam hozzá 1/2l liter tejet, 2 dl tejszínt, két zacskó vaníliáscukort, némi porcukrot, őrölt fahéjat, őrölt szegfűszeget majd a gombot megnyomtam.
Ezután tányérokba öntöttem, pár szem málnával díszítettem, és kapartam még rá egy kis citromhéjat.

Fűszerekről, fűszernövényekről

2007-04-20T13:25:00.001+02:00

A nagyon enyhe telet követő csodaszép tavasz korai friss fűszerekkel ajándékoz meg minket. A kakukkfű a telet túlélve már illatosan virágzik a teraszon, de a tárkony is nyújtogatja már az üde, friss hajtásait.
A többiek még a kertészetben várják, hogy hazahozzam őket, és a teraszunk illatos díszei legyenek, majd mártások, szószok pestok üde kavalkádjában legyen látható igazi hatalmuk.

Egy olasz sült elképzelhetetlen rozmaring nélkül, ahogyan egy thai saláta is meztelen koriander nélkül, de egy skandináv gravlaxból sem hiányozhat a kapor.
Legyenek az ételek bárhonnan széles e világról az illatos, friss fűszerek nélkül elveszítik szívüket, lelküket.

Szerencsére a közeli zöldségesnél egyre több friss fűszer kapható :)

Fűszernövény vagy fűszer?
Bár a két dolog konyhai felhasználása nagyon hasonló, különbség azért van mind szezonalitásban, mind a használatban.
A friss fűszernövénynek illatos levelei vannak, zsenge szára, összekötve majdnem mint egy virágcsokor, s mindezekhez pompás íz társul.
A fűszerek ezzel szemben általában fásszárú növények, illetve azok különböző részei, pl.:rizóma, szár, rügy, mag, kéreg, stb.
Legtöbbjük a trópusi égövben honos, így mi leginkább szárított formában találkozunk velük. A fűszernövényekhez képes sokkal intenzívebb az ízük. Elég csak a fokhagymára, szegfűszegre gondolni.

Hogyan válasszunk?
Mindig olyat, ami friss, illatos, egészséges.
Kerüljük azokat, melyek hervadtak, megsárgultak esetleg penészesek. Lehetnek nejlon zacskóba csomagolva, műanyag dobozban vagy csak egyszerűen csokorba kötve.
A zsenge üvegházi növények gyönyörűen díszitenek, de kevésbé ízesek, mint a szabadföldi társaik. Amikor virágoznak is meseszépek, és nagyon attraktívvá öltöztethetőek velük az ételeket, de a leveleknek azért karakteresebb ízük van.

Szárított fűszer vásárlásakor a legjobb, ha fűszerboltban vásárolunk kis mennyiséget. Ha erre nincs lehetőség, akkor figyeljünk arra, hogy az üvegben friss-színű pelyhek legyenek. Ugyan nem aranyszabály, de általában a drább helyen jobb minőségű fűszert várásolhatunk.

Tárolás
A friss fűszernövényeket tekerjük nyirkos papírtörlőbe, majd tegyük egy nejlon zacskóba, így pár napig biztosan, de akár egy hétig is elállnak a hűtőszekrényben. Óvatosan bánjuk a törékeny fajtákkal, mint például a bazsalikom.
A hosszúszárú fűszernövények, mint például a petrezselyem, kapor, bazsalikom, koriander egy pohár vízben is eláll. Ha ezt a megoldást választjuk, akkor vágjuk le a szárak végét, majd tegyük vízbe, és a hűtőajtóban jót állnak magukért akár 10 napig is!

A szárított fűszereket hűvös sötét helyen tároljuk. Kis mennyiséget vásároljunk, és kb. félévenként cseréljük, mivel ekkora mind a színűk, mind az ízük megkopik.

Fűszernövények aprítása

2007-04-20T12:23:00.000+02:00

Öblítsük le a fűszernövényeket alaposan, majd hagyjuk őket teljesen megszáradni. Ha nincs időnk várni, akkor konyharuhával itassuk fel róla a vizet, ugyanis ha nem teljesen szárazak, akkor ráragadnak a késre.
A leveleket távolítsuk el a szárról, és fogjuk csokorba.
Ha ezzel megvagyunk, akkor nagyon óvatosan, az ujjunkra vigyázva egy chef késsel kezdjük el az aprítást ügyelve arra, hogy a kés hegye mindig a vágódeszkán maradjon.
Ha a csokor végére értünk, akkor húzzuk össze egy kupacra, és vágjuk kisebb darabokra. Egészen addig folytassuk, míg olyan méretűek lesznek, amilyet szeretnénk.

Szerintem a fűszernövények íze akkor a legzamatosabb, ha egészen apróra van vágva.

Citromos-lime-os sajttorta

2007-04-15T21:20:00.000+02:00

Nálam továbbra is citrus szezon van, mint mutatják az utolsó bejegyzések is :)
Ezt a csinos tortát pár napja készítettem, melynek legfőbb inspirálója a kandírozott narancshéj volt. Elhatároztam ugyanis, hogy megpróbálok saját magam készíteni.
Ha a kandírozott héjjak kész vannak, akkor ennek a könnyű, krémes, nem túl édes tortának a készítése már nagyon egyszerű.

A tésztához:
3 evőkanál kristálycukor
6 dkg sózatlan, szobahőmérsékletű vaj
1 1/2 teáskanál reszelt citromhéj
1 tojássárgája
15 dkg sima liszt
1/2 teáskanál sütőpor
csipetnyi só

A citromos-lime-os töltelékhez
50 dkg krémsajt(szobahőmérsékletű)
20 dkg kristálycukor
2 dl tejföl
1 evőkanál reszelt citromjék
1 evőkanál reszelt lime-héj
2 evőkanál friss citromlé
2 evőkanál friss lime-lé
4 tojás

Kandírozott citrushéjhoz
2 narancs, vérnarancs vagy mandarin
1 citrom
1 lime
1 grépfrút
30-40 dkg kristálycukor
1 dl víz

A sütőt előmelegítettem 165 C-ra (gázsütő 3-as fokozat). Kivajaztam egy 23 cm átmérőjű csatos tortaforma alját, és sütőpapírral béleltem.
A tésztához a robotgéppel habosra kevertem a cukrot meg a vajat. Hozzáadtam a citromhéjat a tojássárgával együtt, és simára kavartam. Tálba szitáltam a lisztet a sütőporral meg a sóval, majd a vajas masszához öntöttem. Addig gyúrjtam, míg morzsalékos lett.
Az egészet fogtam, beleöntöttem a tortaformába, egyenletesen elsimítottam, és belenyomkodtam, majd 20-25 perc alatt aranyszínűre sütöttem.
Miközben az alap sült addig a krémet elkészítettem. Mascarpone sajtot választottam, ami sajnos egy kicsit lágy lett. Simára kevertem, és apró adagokban a cukrot hozzáadtam. Utána jött a tejföl, a lime- és citromhéj valamit a levük. Ezután sgyenként hozzákevertem a tojásokat - legközelebb csak 3-at használok, mert az íze kicsit átüt, és valószínűleg a három is elég, hogy összefogja.
Amikor a massza egyenletesen sima, a tésztára öntöm. A tortaformát többször becsomagolom alufóliába, nehogy a tölelék kicsorogjon, majd egy nagy tepsibe teszem, melyet 1-2 ujjnyi magasan forróvízzel felöntök, és így ahogy van, mehet az egész a sütőbe. Kb. 1 órát sütöttem, ám a közepe ekkor még nem volt szilárd, ezért kapott még kb. 15 percet egy picit magasabb hőmérsékleten.
Miután megsült a formában tortarácson hagytam kihűlni, majd éjszaka a hütőben szunyókált.

Ekkor a héjjak elkezdtek kandírozódni, hogy reggel édes fanyarságukkal tudják majd kiegészíteni a tortát.
A gyümölcsöket a vadonatúj citrushámozóval meghámoztam. Az egyik legjobb konyhai mulatságnak tartom! Annyira, hogy a heti összes narancsot megköpesztettem :)
Közepes hőfokon 15 dkg cukrot összekevertem 1 dl vízzel, forrpontig hevítettem, majd amikor a cukor felolvadt, beletettem a gyümölcshéjat, és lefedve 3 percig főztem. Ezután hagytam kihűlni.
Villával kihalásztam a gyümölcshéjakat, és egyből a tálban előkészített cukorba tettem. A héjakat alaposan megforgattam benne, majd egy alufóliával bélelt tálcára tettem, és villával gondosan szálakra válaszottam őket. Igazi türelemjáték!!! (zárt dobozban kristálycukorral rétegezve korlátlan ideig eláll)
Tálaláskor a tortát szép tálra csúsztattam, és gyümölcshéjakkal díszitettem
Szerintem fontos, mert a torta íze enékül nekem nem elég karakteres.

Citromos holdacskák

2007-04-15T20:22:00.000+02:00

Ezt a sütit karácsony óta igyekszem elkészíteni...
Készültem, hogy a lányos sütésen megcsináljuk, utána azt hittem, majd valamelyik este elkészítem, végül ma megszületett :)
A süti maga gyorsan kész lett, viszont a tetejét megkenni, az elég pepecselős dolog - de megéri!

Gyúrt tésztához
25 dkg liszt
fél csapott teáskanál sütőpor
10 dkg porcukor
1 zacskó vaníliáscukor
1 citrom reszelt héja
1 tojásfehérje
15 dkg lágy margarin

Kenéshez
1 tojássárgája
1 teáskanál tej

Díszítéshez
1 evőkanál friss citromlé
3 evőkanál porcukor
5 dkg vágott pisztácia

A lisztet a sütporral együtt egy edénybe szitáltam, majd a többi hozzávalót is hozzáadtam, és összegyúrtam.
Folpackba téve 1/2 órára a hűtőbe tettem pihenni.
Amikor kivettem átgyúrtam, és lisztezett munkalapon kinyújtottam.
Ezután a holdacska formával kiszaggattam, és a sütőpapírral kibélelt tepsibe tettem.
A tojássárgát a tejjel felvertem, és a tetejüket megkentem.
A tepsit a sütő közepébe tettem, amit előzőleg 3-as fokozatra melegítettem (180 °C), és 8-10 perc alatt megsütöttem.
Sütés után a rácson hagytam kihűlni.
Közben a porcukrot a citrom levével elkevertem, és délutáni szocifogiként szépen megkentem őket, és vágott pisztáciával díszitettem.

A recept eredetije egy karácsonyi Dr. Oetker receptfüzetben jelent meg

Rókagombaszósz

2007-04-13T07:21:00.000+02:00

A hétvégi fonott sertésszűzhöz nagyon vágytam valami karakteres szószra.
Kujturogtam a konyhában, hogy mi is legyen, mi is legyen, és akkor eszembe jutott, hogy egy nagyon kedves pár mindig hoz nekünk szárított erdei gombát.
Nagy gombászok, és az év minden szakában gyűtik a mesés ízü kalaposakat a Mátrában.

Hozzávalók:
7-10 dkg szárított rókagomba
2 teáskanál olaj
2 teáskanál vaj
2 dl tejszín

őrölt fehér bors

só

Kis tálban öntsünk forró vizet a szárított gombára, majd hagyjuk szobahőmérsékletűre lehűlni (kb. 20 perc).
Béleljünk ki egy szűrőt gézzel, és helyezzük egy tál fölé. Csepegtessük le benne a gombát, majd aprítsuk fel, és külön-külön tegyük félre a gombát, és az áztató lét.
Egy serpenyőben közepesen magas hőfokon olvasszuk fel az olajat és a vajat. Adjuk hozzá a gombát, és gyakori kevergetés mellett dinszteljük puhára (3-4 perc).
Vegyük magasabbra a lángot, és öntsünk a serpenyőbe az áztatóvíz egy részét, a tejszínt és tetszés szerint ízesítsük.

Főzzük addig, míg a lé a felére sűrűsödik.

Tavaszi kucsmagombáról még:
a gombát kedvelők számára a tavaszt a kucsmagomba jelenti. A vékony húsú, szivacsos, barna, vadon termő fajta finom, zamatos, diószerű ízvilágot képvisel. Méhsejtszerű tarajait puha szőrű gombaecsettel tisztítsuk; ne mossuk, mert nagyon könnyen magába szívja a vizet.

A megfelelő minőségű gomba tapintásra feszes húsú, szilárd és száraz. Miután könnyen nyirkosodik, kosárban, barna papírzacskóban vagy más olyan edényben tároljuk, amelyben a levegő szabadon jár; így tegyük a hűtőbe.

Húúú, ezt leírva alig várom a holnap reggeli piacot, hátha találkozom velük :)

Citromhabos lepény

2007-04-09T17:14:00.000+02:00

Húsvét van, friss, virágszirmos, rügyfakadós csodaszép húsvét.
Ma még a nap is szebben sütött, a világ vidorabb volt, s a tavasz végül beköszöntött :)
Ám nemcsak a kertben, hanem a konyhában is.
Az elmúlt hetekben folyamatosan citromos édességekre vágytam, így ma délután megsütöttem ezt a mennyei citromhabos lepényt.

Az omlós lepényburokhoz
25 dkg sima liszt
1 1/2 evőkanál cukor
csipetnyi só
20 dkg lágy vaj
1 1/2 evőkanál víz

A citromos töltelékhez
4 tojássárgája
10 dkg cukor
3 evőkanál reszelt citromhéj
2 citrom leve
3 evőkanál vaj felolvasztva
5 dkg enyhén pirított, finomra őrölt dió

a tojáshabhoz
3 tojásfehérje
20 dkg cukor
1/2 teáskanál vaníliaaroma

cukrozott ibolya, vagy más tavaszi virág tetszés szerint

A lepényburokhoz a hozzávalókat alaposan összegyúrtam. A masszából golyót formáltam, és 30 percre folpackba csomagolva a hűtőbe tettem pihenni.
Előmelegítettem a sütőt 6. fokozatra (200 °C).
A tésztát pihenés után egy 25 cm átmérőjű kerámia lepényformába nyújtottam.
A tésztába néhány lyukat szúrkáltam, lefedtem sütőpapírral és kibéleltem rizzsel.
10 percig sütöttem, majd kiszedtem a nehezéket és a sütőpapírt, a tésztát pedig még 10 percre visszatetette a sütőbe.
Ezt nevezzük vasütésnek, így a tészta akkor is ropogós marad, ha majd nedves töltelékkel béleljük ki. (összesen kb. 15-20 perc)
Mindeközben elkészítettem a tölteléket: a tojássárgákat a cukorral fehéredéséig kevertem, majd hozzáadtam a citrom héjját és levét, ezt az olvasztott vaj követte, majd végül az illatosra pirított, mozsárban finomra tört dió.
A tésztaburkot kivettem a sütőből, a tölteléket azonnal hozzáadtam, és már ment is vissza sütkérezni, egészen addig, míg közepébe szúrt tű tiszta nem maradt (ez kb.20-30 perc).
Míg a süti a rácson hűlt, addig a tetejére kerülő hab elkészült, és a sütő teljesen bemelegedett a 8-as fokozatra (230 °C) .
A tojásfehérjékből habot vertem, a cukrot lassan hozzáadtam, és végül a vaníliakivonatot.
A kemény habot a kihűlt lepény tetejére kentem, és igyekeztem dizájnos kis csúcsokat rittyenteni rája.
A süti aranybarnaságra vágyva 7 percre beugott a sütőbe, majd megkapva, amit akart csendben kihűlt egy óra alatt.
Hogy még csinosabb legyen, cukros ibolyákkal díszítettem a tetejét.
Eredeti recept: Williams-Sonoma: Évszakok konyhája

Zöldborsos sajtkrémmel töltött kosárkák

2007-03-31T10:54:00.000+02:00

Mióta kicsi Vú - mint a VKF! III. házigazdája - meghirdette az új témát a lányokkal együtt lázban voltunk, és folyamatosan találgatóztunk, hogy mit is kellene készíteni.
Aztán az élet véget nem érő akadályokat gördített az utunkba, és végül az együtt falatozás elmaraadt :(
Viszont én ma reggel az utolsó utáni pillanatban gyorsan készítettem falatok, bízva a házigazda nagylelkűségében :)

És akkor jöjjön, hogyan is készültek:
jól kigondoltam, hogy a levelestészával kibélelek kosárka formákat, és csinos, kicsi, hullámos szélű egyedeket sütök. Hát csinosak, és kicsik lettek, de hullámos szélnek nyoma sincs...
Sebaj!
Míg a tészta sült, addig a krém elkészült.

15 dkg cheddar sajt lereszelve,
1/2 doboz Rama créme bonjour,
1 evőkanál tejföl
1 teáskanál zöldbors mozsárban összetörve

A hozzávalókat alaposan összekevertem, és már kanalaztam is a kosarakba.
Díszitésnek került rájuk friss metélőhagyma, kapor, vajretek, sajtdarab.

Leveles tésztás almás pite

2007-03-19T21:06:00.000+01:00

Szakácskönyvekben sokszor találkoztam a leveles, vajas tésztával, azonban személyes randevúra ezidáig nem került sor.

A mostani találkozó azonban igéző volt.

A mélyhűtött gyönyörűség villámgyorsan kiolvad, könnyen nyújtható, és a sütő melegében hamar lesz belőle roppogós, könnyed édesség/sósság.

Most egy nagyon gyors almás pite készült:

80 dkg almát meghámoztam, vékony szeletekre vágtam.

1/2 lime levét (persze a cirtom is megfelelt volna) gyorsan ráöntöttem, hogy ne barnuljanak meg. Aztán hozzáadtam 3 evőkanál porcukrot (az alma savanyúságától függően lehet több is), 1 evőkanál keményítőt, és 1 teáskanál fahéjat.

Összekevertem, majd a formába nyújtott tésztára halmoztam.

Jól előmelegített sütőben 40-45 perc alatt sül meg.

Húsos tészta

2007-03-13T19:20:00.000+01:00

Továbbra is nosztalgikus hangulatban vagyok, és annyira vágytam édesanyám sokszor készített húsos tésztájára, hogy gyorsan megfőztem.
Nagyon egyszerű, gyors és én nagyon szeretem!

Olajon aranysárgára pirítok két fej finomra vágott hagymát.
Teszek hozzá 2 kanál pirospaprikát, egy negyed teáskanál őrölt köményt, kicsi borsot, kis csípős piros aranyat.
Ezután a 40 dkg darált marhahúst hozzáadom.
Teszek még bele egy babérlevelet (nálam majdnem mindenben van).
A tavaszra való tekintettel került még bele egy paprika és egy paradicsom.
Kuktában 20 perc alatt készre főztem - közben a copfocskát is megfőttek a sós vízben, melyet nem öblítettem le - végül összezsuppantottam őket.
Egy gyors rázogatás a tűzön, hogy a tészta ne legyen vizes, és jöhet a megérdemelt jutalom.
Én ketchuppal, és csemege uborkával is nagyon szeretem!

Csokibarna

2007-03-10T20:35:00.000+01:00

Hogy pontosan mi is a kategóriája ennek a sütinek, azt nem tudom, de anyukám mindig így hívta :)
Így hát jöjjön a "csokibarna":

Hozzávalók:
25 dkg liszt
25 dkg cukor
5 dkg margarin
1/4 liter tej
4 dkg kakaó
1 tojás
1 sütőpor

lekvár

A tojást a légy vajjal habosra kavarjuk. Felváltva adjuk hozzá a tejet és a cukrot.
Ezután jöhet a jóféle kakaó, majd a sütőporral összekevert liszt.
Jól kidolgozzuk és sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük.
Középmeleg sütőben (nálam régi gázsütő van, azon 4-es fokozat) kb. 25-30 perc alatt megsütjük.
Sütőrácsra borítjuk, és még melegen félbevágjuk (vastagságában).
Egy kicsit hagyjuk hűlni, majd lekvárral megkenjük. Most sárgabarak lekvár került bele, de nagyon finom még cseresznye-meggy lekvárral is!
A félbevágott lapot visszahelyezzük, és a sütit felszeleteljük.

A kukta és én

2007-03-08T08:51:00.000+01:00

Amikor gyerekként a 6 literes alumínum kuktát kellett elmosogatnom, minden alkalommal majd' bele haltam. Ezen alkalmakkor szent fogadalmat tettem, hogy nekem sosem lesz kuktám! Hát...

Aztán az úgy kezdődött, hogy ...
egy kedves barátunknak köszönhetően a vadak csak gyűltek a mélyhűtőben, és én nem vettem volna a lelkemre, ha nem lesznek igazán porhanyósak azok a húsok, ha már egyszer kiszabadulnak a jég fogságából.

Így hát felfedező körútra indultam. Egyik boltból kijöttem a másikba bementem.
Nézegettem kisebbeket, nagyobbakat, de az a bizonyos érzés elmaradt, hogy én nem tudok e fazekak nélkül élni!

Aztán egy nap egy drága porcelán boltba tévedtem - ahol mint kiderült egyéb konyhai felszerelés is van.

Az eladó kedvesen megkérdezte, hogy miben segíthet.
Én csak annyit feleltem, hogy "Csak szétnézek a játszótéren".
Erre jobbnak látta, ha otthagy ;)

Nézelődtem, és akkor megláttam a kicsikét. Megfogtam, és azonnal tudtam, hogy ez az, amit kerestem!

Hááááát, a főzés világának egy új fejezetét kezdem tanulni :)
Fantasztikus, hogy milyen gyorsan lesz benne porhanyós a hús, de ügyelni kell arra, hogy némi fehérjeburokkal védd előbb, azaz a tetejét legalább fehérre pirítsad!
A zöldségek íze is csodálatos, és a színe is megmarad az alatt a pár(!) perc alatt, amit benne töltenek, és valóban csak 2-6 perc szükséges!

Természetesen más főzési stílust igényel, hiszen nem lehet főzés közben kóstolni, de azt hiszem mi jó barátok leszünk!

Paprikás csirke tejfölösen

2007-03-04T19:31:00.000+01:00

Én nem tudom, hogy ki hogy van a tejfölös, paprikás csirkével, de nálam vannak időszakok, amikor egy héten egyszer biztosan készül. Aztán egy ideig nem készül.
Úgy érzem, most az az időszak következik, amikor gyakran lesz :)

Hozzávalók:
6 csirkecomb
1/4 csésze olaj
2 fej vöröshagyma finomra vágva
2 gerezd zúzott fokhagyma
2 púpos teáskanál édes paprika
1 teáskanál olajos darált paprika (nem tudom, hogy mi a pontos neve, arab fűszeresnél szoktam venni)
1 teáskanál csípős Piros Arany
1 teáskanál Édes Anna
1/4 teáskanál őrölt kömény
1 babérlevél
kicsi bors
1 paradicsom
1 paprika
2 dl tejföl
1 evőkanál liszt

Olajon aranysárgára pirítjuk a hagymát.
Ha megpirult félrehúzzuk a tűzről, belekeverjük a fokhagymát majd gyorsan a paprikát. Rögtön felöntjük egy csésze vízzel, nehogy a paprika megkeseredjen. Mikor éppen elforrt a leve, hozzáadjuk a húst, gyorsan átpirítjuk, majd a többi fűszert, valamit a paradicsomot, és a paprikát.
Felforraljuk, sózzuk, és lassú tűzön puhára pároljuk.
Ha a levét közben elfőné, vízzel pótoljuk.
Amikor a hús már majdnem puha, lisztet a tejföllel egy csészében csomómentesre keverjük, és besűrítjük vele a mártást, a húsokkal együtt 1-2 percig forraljuk. Ekkor feljön a zsiradéktartalom, ebben beoldhatunk finoman szórva egy kis jó minőségű pirospaprikát, megvárjuk a teljes feloldódást 1-2 perc, ekkor az étel színe sokkal szebb lesz!

Én szeretem, ha sok szaftja van, hogy a frissen szaggatott galuskára is jusson belőle bőven!

Mákunk volt III. - ami igaziból nagyi lekváros párnája

2007-03-03T18:28:00.001+01:00

Készült volna még mákos kocka is, de ott valamit nem jól csináltunk, mert igen kevés lett a tészta, és az a kicsike is elsüllyedt a töltelékben. Amikor a kíváncsi férfi szem benézett a sütőbe, azt hitte, hogy valami babos cucc készül.
Azt hiszem, még finomítunk a recepten, és sikeres kísérlet esetén publikálom!

Viszont megvigasztalódtunk nagyi lekváros párnájával :)

Hozzávalók:
30 dkg liszt
2 teáskanál sütőpor
12,5 dkg porcukor
1 vaníliáscukor
5 dkg margarin
2 evőkanál rum
2 tojás

A hozzávalókat jól összegyúrtuk, majd hűtőbe tettük, hogy később jól lehessen nyújtani.
Közben razziát tartottunk, hogy milyen lekvárjaink is vannak:
- gyors, darabos, édes meggy lekvár (sok)
- "rendesen" főzött sárgabarack (két kanálnyi)
- jó zselés bolti szilva (két üveg)

Szépen kinyújtottuk a tésztát, majd derelyevágó híján pizzavágóval felosztottuk viszonylag egyforma darabokra. Gondosan elosztottuk a lekvárokat, majd összehajtottuk, és a szélének villával adtunk valami kis dizájnt.
Jól előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt aranybarnára sütöttük, és még melegen porcukorral fürdettük.

Mákunk volt II.

2007-03-03T17:02:00.000+01:00

Én erre az estére mákos galuskát választottam, melynek elkészülte, kissé kalandosra sikeredett :)

Hozzávalók:
2 és fél pohár sima liszt,
1 pohár teljes kiőrlésű liszt,
fél csomag friss élesztő,
3 evőkanál cukor,
3 evőkanál vaj,
2 dl tej,
2 tojás sárgája,
1 csipet só,
1 pohár étolaj,
20 dkg darált mák,
5 dkg cukor,
fél maréknyi mazsola,
1 db citrom lereszelt héja

Fél pohár langyos vízben a cukrot elkevertük, majd az élesztőt hozzáadtuk. Míg az élesztő felfutott, addig a nem hideg liszteket összekevertük a sóval.
Kis adagokban hozzáöntöttük a langyos tejet, a tojás sárgákat, és a szobahőmérsékletű vajat.
Jól összedolgoztuk, és egy kelesztő tálban megkelesztettük.

Míg a tészta kelt, az alkotó nem pihent, hanem összekeverte a mákot a cukorral, a citrom héjával - a mazsolát jól kifelejtette, és a muffin-sütőt is kivajazta.

A tészta jó ragacsos lett, de azért úrrá lettünk a kinyújtás műveletén.
Elkezdtük kiszaggatni. A kiszaggatott darabokat olajba mártottuk, majd a mákos keverékbe, és irány a sütőforma, egyenletesen elosztva a darabkákkal. A végén a maradék mákot egyenletesen rákanalaztuk a halmokra.

Na itt kezdődött a kaland :)
Jól betettük a sütőben, amit kibéleltünk papírral hogy a tepsiről lehulló mák ne égjen rá.
Árgus szemekkel figyeltük, hogy mi történik a sütő belsejében. A tészta szépen dagadt a mi büszkeségünkkel együtt. Aztán amikor át akartuk kapcsolni légkeveresésre a sütőt, akkor derült ki, hogy csak a világítás volt bekapcsolva :D
Na ezután már valóban el kezdtük sütni, és kb. 30-40 perc alatt meg is sült.

Szépen igazságosan szétosztottuk, és gondoltuk, hogy majd másnap készítünk hozzá vanlíliasodót.
Hát nálunk nem került rá sor, mert a reggeli mellé áldozatul esett a finom mákos galuska.

Mákunk volt I.

2007-03-03T16:42:00.000+01:00

A lányos karácsonyi sütés sajnos elmaradt, az alapanyag viszont megmaradt.
Nem volt mit tenni, meg kellett sütni.

Jó sok mákunk volt, így a péntek este a kis fekete apróság jegyében telt - melyekből Ildi még karácsonykor is fog találni :)

Hogy legyen erőnk az egész estés sütéshez kezdésnek csináltunk mákos gubát:

előző nap vettünk nyolc kiflit. Hagytuk megszáradni, majd jól felszeleteltük.
Ezután nyakon öntöttük 8 dl tejjel, melyben előzőleg 2 evőkanál mézet, és 1 zacskó vaníliáscukrot felolvasztottunk. Jött még hozzá 15 dkg darált mák, egy citrom reszelt héja.
Az egészet jól összekevertük, majd tűzálló tálba került.
Még egy kanál mézet csurgattunk rá, és kevés vajat daraboltunk a tetejére
Kb. 15-20 percre betettük az előmelegített sütőbe.
A végeredmény mennyei volt :)

Creme caramel

2007-02-19T22:00:00.000+01:00

Kulináris kalandozásainknak válaszott Chez Julie név mindenképp kötelezett arra, hogy a francia konyhában jobban elmélyedjek.
Éppen a könyvesboltban böngésztem, amikor megláttam az "egy falat... Franciaország" című könyvet. Azonnal lecsaptam rá.
A creme caramel receptet iziben ki is próbáltam. Az állaga nagyon jó volt, azonban az ízén az első falat után nagyon átütött a tojás.
Módosítottam a recepten. Nem állítom, hogy ez a tökéletes créme caramel - majd szívesen feláldozom magam a kísérletező kóstolgatás oltárán -, de nagyon finom :)

Hozzávalók:

Karamell:
90g finom kristálycukor

625 ml tej
1 vaníliarúd
125 g finom kristálycukor
4 tojás, felverve

Hat adag lesz belőle.

A cukrot egy vastag aljú lábosban karamellizáljuk.
Levesszük a tűzről, és óvatosan hozzáadunk 2 evőkanál vizet(nem teszteljük az ujjunkkal, hogy milyen, ugyanis ez esetben kénytelen vagyunk legalább egy hetes barátságot kötni a vízhólyaggal az ujjunk hegyén).
A karamellt elosztjuk hat kis tálkában, és hagyjuk kihűlni.

Előmelegítjük a sütőt 180 fokra. Közben vízforralóban felteszünk egy nagy adag vizet forrni.
A tejet és a vaníliarudat egy lábosba tesszük, épphogy felforraljuk.
A cukrot kikeverjük a tojásokkal. Óvatosan rászűrjük a tejet, és jól elkeverjük.
Átkanalazzuk a tálkákba, és a tepsibe helyezzük - a tepsi aljába én konyaruhát tettem, hogy a bögrék ne csúszkáljanak -, majd a tepsit a tálkák oldalának feléig forró vízzel feltöltjük.
35-40 percig sütjük.
Kiszedjük a tepsiből, és 15 percig állni hagyjuk.
Tányérokra borítjuk, és tálaljuk.

Gyümölcsös joghurt parfé

2007-02-02T22:18:00.000+01:00

Chili és vanília a házigazdája az első Magyar Gasztroblogok Virtuális Tematikus Rendezvényének, mely a kalóriaszegény desszertek témában hirdettetett meg.
Mindenképp valami gyümölcsös dologra gondoltam, és úgy éreztem, hogy emellé még valami lágy krémesség is dukál. A témát szem előtt tartva választásom a joghurtra esett.

És a kaland tegnap este a gyógyszertárban elkezdődött :)
Naívan kértem gézzsákot, hogy a joghurtot le tudjam csepegtetni. A gyógyszerész lány némi mosollyal a szája szegletében mondta, hogy ilyesmi nincs. Azért gyorsan megoldottuk a problémát, és én boldogan robogtam haza a friss géz szerzeménnyel.

Ma munka után kedves kolléganőmmel - akivel a karácsonyi sütést pótoltuk, de erről majd később - a zöldségesnél vettük friss mangót, epret, majd szaladtunk is készíteni a lájtos desszertet, nehogy lemaradjunk a rendezvényről.
Hámoztunk, szeleteltünk, nevettünk és már kész is voltunk.

Hozzávalók:
1,4 l sima joghurt
1 csésze cukor
1 tk reszelt citromhéj
friss gyümölcs (mangó, eper)

Palócleves

2007-01-29T21:38:00.000+01:00

Rokonaink és barátaink nagy örömére viszonylag gyakran főzöm ezt a levest.
Eredetileg úgy került be a repertoárba, hogy anno zöldbab levest szerettünk volna enni. Mivel zöldbablevest korábban még nem készítettem, nem tudtam hogyan kezdjek neki. Elkezdtem a szakácskönyveket forgatni. Az egyikben találtam egy leírást, ami szimpatikus volt.
Gyorsan megfőztem. Hű, mennyei lett!

Sokan, sokféleképpen nevezik, de a legkedvesebb nevet a barátnőm adta neki: ő lebilincselő egyszerűséggel csak "finom levesnek" hívja :)

Eredetileg Gundel János Mikszáth Kálmán számára kreálta ezt a leveset, amikor az író azt a kívánságát fejezte ki egy alkalommal, hogy "olyan levest szeretne enni, amelyben minden íz, zamat és finomság bennefoglaltatik". Mikszáth az észak-magyarországi Palócföldről származott -ezért nevezték el a számára kreált fogást "Palóclevesnek".

Hozzávalók:
320 g pecsenyebárány lapocka
3 ek naprafogróolaj
100 g hagyma finomra vágva
1 teáskanál pirospaprika
1 kis gerezd zúzott fokhagyma
1/4 teáskanál őrölt kömény
1 db babérlevél
só
250 g burgonya
150 g zöldbab
1/2 csésze tejföl
2 evőkanál liszt
1 púpozott evőkanál kapor finomra vágva

Elkészítse:
Egy 2 literes lábosban az olajon állandó kevergetés közben aranysárgára pirítjuk a hagymát.
A tűzről lehúzva belekverjük a pirospaprikát, majd felöntjük két csésze vízzel. Visszatesszük a tűzre, hozzáadjuk a húst, sózzuk, fűszerezzük a köménnyel, fokhagymával és a babérlevéllel lassú tűzön forraljuk fedő alatt. Körülbelül 1 óra 20 perc alatt puhul meg a hús. Közben az elpárolgott vizet folyamatosan pótoljuk.

Amíg a hús fő, kis lábosban egy csésze vízzel és kevés sóval megfőzzük a kockára vágott burgonyát (10-12 perc), majd levesszük a tűzről.

A hasábokra vágott zöldbabot szintén egy csésze vízzel, kevés sóval megfőzzük és félreállítjuk. A babot nem szabad túl puhára főzni!

Egy kis keverőtálban 1/4 csésze vízzel, habverővel simára keverjük a tejfölt és a lisztet.

Amikor a hús már puha, hozzáöntjük a megfőtt burgonyát és a babot főzővízzel együtt, majd a tejfölös habarást keverjük a levesbe, és 5 percig tovább forraljuk. Kevés vizet önthetünk még a levesbe, ha túl sűrűnek találjuk.

Tálalás előtt kivesszük a babérlevelet és minden adag friss levest, vágott kaporral megszórunk.

Az első

2007-01-21T18:40:00.000+01:00

Huhhh, nem is olyan egyszerű elkezdeni...

Hosszú hónapok óta mondogatom magamnak, hogy borhoz fogok végre főzni és teszek fel végre recepteket.

A végső lökést az adta meg, hogy készülőben van az első Magyar Gasztroblogok Virtuális Tematikus Rendezvénye.
Hát igen, van az úgy, hogy az ember elkezd szakácskönyveket nézni, meg töprengeni rajtuk annyira, hogy képes még a szomszédját köszönés nélkül otthagyni a buszon, mert a gondolatai valahol a konyhában a lábosok közt járnak...

Lett egy nagyon finom borunk, egy montenegrói Sasso Negro nevű.
Jött a hétvége és minőség ellenőrzést kellett tartani, milyen is.
Hát már az pörköltbe töltve príma illata volt.
Komoly, nehéz vörös. Nagyon finom, nekem rendkívüli módon ízlett.

A piacra menet, még nem tudtam, hogy mi fog hozzá kerekedni.
Aztán egy pillanat alatt jött az ötlet, hogy valami egyszerű, de finom fűszeres dolgot alkotok.
Így lett az ebéd vörösboros sertéspörkölt, túrós galuskával.

A pörkölt - mert ugye ugyanazzal a borral készült - valamilyen földöntúli módon gyönyörű harmóniában volt a borral.
Mivel kb. másfél óra alatt készült el a hús, így a dekantált bor is tökéletesen kibontakozott mire feltálaltunk.

Nálunk ma így készült a sertéspörkölt:

1 kg sertéscomb
1 nagy fej vöröshagyma finomra vágva
1 gerezd fokhagyma
2 ek napraforgó olaj
2 ek margarin
2 tk piros paprika
1/2 tk olajos fűszerpaprika
1/2 tk csipős paprikakrém
1/2 tk őröl kömény
1 tk paradicsom püré
1 zöldpaprika
2 db babérlevél
só
frissen őrölt bors

A lábasban olajon aranysárgára pirítjuk a finomra vágott hagymát. Ha megpirult félrehúzzuk a tűzről, belekeverjük a fokhagymát és a fűszereket, majd a húst hozzáadjuk. A húst kicsit pirítjuk, és annyi vizet adunk hozzá, hogy ellepje.
Felforraljuk, és lassú tűzön fedő alatt puhára pároljuk.

Túrógaluska

25 dkg túró
2 tojás
6 dkg búzadara
2 dkg vaj
só

A túró ma nálunk fele "sima", fele juhtúró volt.
A hozzávalókat egy tálban összekeverjük, és hűtőszekrényben fél órát pihentetjük.
Kanállal galuskákat formázunk belőle és sós, forrásban lévő vízbe tesszük főni. Lefedve lassan forraljuk addig, míg a galuskák a víz felszínére jönnek. Szűrőkanállal, lecsepegtetve tálaljuk.
Én még - tél lévén - szárított kaporban gyorsan meghempergettem.
Így nem csak szemre, ízre, hanem - nyelvvel - érintésre is külön élmény.